A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter pénteken délután a Facebookon tette közzé, hogy a gyermek- és oktatásügyi tárca élére Lannert Juditot szemelte ki. A jelölt közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiai PhD-fokozattal rendelkezik, szakmai pályafutása pedig több mint három évtizedre nyúlik vissza: 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással.

Lannert Judit az Országos Közoktatási Intézetben – amely később Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet néven működött tovább – tudományos főmunkatársként, majd kutatási igazgatóként, később tudományos főigazgató-helyettesként dolgozott. Nevéhez fűződik többek között a Jelentés a magyar közoktatásról című szakmai kiadványsorozat elindítása. Magyar Péter a bejelentésben úgy fogalmazott: Lannert a hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika elismert elemzőjének számít.

A pártelnök a közlést követően élő videós beszélgetést is közvetített Lannert Judittal. A leendő kormányfő a bevezetőben arról szólt, hogy a felelősség tudatában azon kívánnak dolgozni, hogy a gyermekek tehetsége a lehető legteljesebben kibontakozhasson. A jelölt felidézte, hogy miután elhagyta a közoktatás intézményrendszerét, saját kutatóintézetet alapított, és figyelmét a kritikai gondolkodás fejlesztésére fordította. Szerzőtársaival jegyzi a Kreatív tanulás című kötetet, amely olyan módszertant dolgoz ki, amely a hátrányos helyzetű gyermekek tehetségének kibontakoztatásához is hozzájárulhat.

Lannert elárulta, hogy pályája során kétszer is megvált a közoktatástól: először 2007-ben, majd később a Hoffmann Rózsa vezetése alatti időszakban. A hazai oktatás legsúlyosabb gondjairól szólva kifejtette: a valóban eredményes rendszereket az jellemzi, hogy az alsóbb szintek is megfelelően működnek, és elsősorban ezeket szükséges felzárkóztatni. „Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb” – fogalmazott. Meglátása szerint a család és a származás jelenleg szinte bebetonozza a gyermekek jövőjét, ám a hátrányos helyzetűekkel is foglalkozni kell, hinni kell abban, hogy többre képesek. Hozzátette: az oktatásnak türelemre, időre és levegőre van szüksége.

A beszélgetés során Magyar Péter a poroszos szemléletű magyar oktatási rendszerről is kérdezte jelöltjét, jelezve egyúttal, hogy a tárca egyszerre foglalkozna majd a gyermekekkel és az oktatással. Lannert álláspontja szerint új nemzeti alaptantervre van szükség, amelynek gyermekközpontúnak kell lennie. Úgy látja, az iskolák jelenleg „gúzsba kötve táncolnak”, mert a gyerekek túl sok tárgyat, túl sok órában kénytelenek tanulni. „A miniszter is fog hibázni, de a hibát ki kell javítani” – mutatott rá, hozzátéve, hogy egy átfogó átvilágításra, a költségvetés áttekintésére és a terhelés csökkentésére egyaránt szükség van.

A párbeszédben szó esett az Erasmus-programról is, amelyről Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon újra elérhetővé válik majd. Lannert kiemelte, hogy a korábban jól működő elemeket – például az érdekvédelmet – vissza kell hozni, és a szülők, pedagógusok, diákok hangjának is érvényesülnie kell, hogy a társadalom értse az oktatásirányítás döntéseit. Úgy véli, az Orbán-rendszer éppen azért vallott kudarcot ezen a téren, mert hiányoztak a valós szakmai elemzések. A tankerületekkel kapcsolatban Magyar jelezte: ezek egy ideig még fennmaradnak.

A jelölt megdöbbentőnek nevezte, hogy mintegy 300 csecsemő él kórházakban, elhagyatottan. Kitért arra is, miért épp gyermek- és oktatási miniszteri megbízatást vállalna – a beszélgetésből kitűnt, hogy maga szorgalmazta a „gyermek” szó megjelenését a minisztérium elnevezésében. Szóba került a tankötelezettség 16-ról 18 éves korra emelése, a KLIK és a fenntartói modell felülvizsgálata is; Lannert az önkormányzatiság szerepét hangsúlyozta, és külön kitért a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatására.

Magyar Péter a beszélgetés keretében arról is tájékoztatást adott, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó új területet hoznak létre, amely az egészségüggyel, az oktatással és a szociálpolitikával foglalkozik majd. Ennek vezetésével Bódis Krisztát bízzák meg.

Az árnyékkormány felállítása több lépcsőben zajlik. Még péntek délelőtt vált ismertté, hogy Vitézy Dávid vehetné át a közlekedési és beruházási tárcát, míg a Szociális- és Családügyi Minisztérium élére dr. Kátai-Németh Vilmost jelölte a pártelnök. A választáson kétharmados többséget szerzett Tisza Párt vezetője korábbi nyilatkozatai szerint összesen mintegy 16 miniszterrel számol, a jelentősebb tárcák közül azonban az igazságügy és a belügy vezetője még nincs meg.