2026. április 24.

Bizarr átöltöztetős jelenetre nem emlékszik Győr volt polgármestere – folytatódott a GYHG-per tanúmeghallgatása

Szászi András
2026. Ápr 24.
7 perc olvasás
12 Megtekintés
K. Tamás vádlott (áll) igyekezett Szeles Szabolcsot kérdezni és állításaival szembesíteni – Fotó: Laczó Balázs / Telex
Dézsi Csaba András kritikának tekintette az ügyvédi észrevételt – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Mintegy 758 millió forintos kár okozásának gyanúja miatt zajlik az a büntetőper a Győri Törvényszéken, amelynek csütörtöki tárgyalási napján ismét Dézsi Csaba Andrást, Győr korábbi fideszes polgármesterét hallgatta meg a bíróság. A vádirat szerint a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) egykori ügyvezetője, K. Tamás és egy alvállalkozója, A. Alexander 2020-ban olyan szerződéseket kötött, amelyek között túlárazott, indokolatlan vagy részben teljesítés nélküli megállapodások is akadtak – marketing-, őrzés-védelmi, tanácsadási, valamint bérleti szolgáltatásokra.

A tárgyalás egyik legbizarrabb momentuma egy korábban elhangzott vallomás volt, amely szerint 2020 tavaszán A. Alexander P. Iván – Dézsi egykori polgármesteri biztosa – otthonában találkozott a frissen megválasztott polgármesterrel. A II. rendű vádlott állítása szerint P. Iván a lehallgatástól tartva levetkőztette őt, és másik ruhát adott rá, majd ezt követően magyarázta el Dézsinek a hulladékszállítási rendszer lényegét: azt, hogy a térség 112 településén a GYHG végzi a szemétszállítást, ami nem azonos az akkori anyavállalatával, a Győr-Szollal.

Dézsi Csaba András mindezt határozottan visszautasította. „Ez olyan bizarr történet, hogy biztosan emlékezetes lenne” – fogalmazott a tanúvallomása során. A volt polgármester és a II. rendű vádlott között feszült szóváltás bontakozott ki a tárgyalóteremben: A. Alexander állította, hogy többször is találkoztak P. Iván házában, sőt telefonon is beszéltek, és Dézsi száma szerepel a készülékében. Dézsi ezzel szemben leszögezte, hogy nem ismeri a vádlott telefonszámát, és nem volt oka őt hívni, legfeljebb az történhetett, hogy a szakmájából adódóan ismeretlen számokat szokott visszahívni.

A. Alexander a vitát azzal zárta, hogy reméli: a későbbiekben tanúk és bizonyítékok támasztják majd alá azt, amit a volt polgármester tagad. A vádlott emellett fenntartotta azt is, hogy a kapcsolatuk megromlását Dézsi „irreális elvárásai” okozták.

A védelem stratégiája időközben körvonalazódott: a két vádlott az előkészítő ülésen tagadta a terhükre rótt bűncselekményeket, és tanúkkal igyekeznek igazolni, hogy tulajdonosi utasításokra cselekedtek. A GYHG tulajdonosa a győri önkormányzat volt, a Covid-időszak alatt pedig – az országos gyakorlatnak megfelelően – a polgármester egyszemélyben gyakorolhatta a tulajdonosi jogokat, a közgyűlés összehívása nélkül. A tanúként idézettek ugyanakkor sorozatosan a „nem emlékszem” és a „nem tudom” válaszokhoz folyamodnak.

Ez a tendencia a csütörtöki tárgyalási napon is kitartott. Szeles Szabolcs jelenlegi fideszes önkormányzati képviselő, aki a vádbeli időszakban Dézsi alpolgármestere volt, mindjárt a meghallgatása kezdetén tisztázni kívánta, hogy feladatköre az éves költségvetések elkészítésére és kezelésére szorítkozott, 2020 és 2024 között nem „pénzügyekért felelős alpolgármesterként” tevékenykedett. Állítása szerint a városi cégek működésének ellenőrzése nem tartozott rá.

A volt alpolgármester több olyan jogkört is leválasztott a tisztségéről, amelyet a közvélemény hagyományosan városvezetői feladatnak tekintene. Jellemző példa, hogy amikor aláírt egy előterjesztést, azt szerinte nem „ellenjegyezte”, pusztán „szignózta”, vagyis csupán lehetővé tette az előterjesztés napirendre vételét – az aláírás tehát nem jelentette azt, hogy elolvasta, ellenőrizte és jóváhagyta volna a tartalmat.

A II. rendű vádlott védője, Szűcs István ügyvéd és Szeles között éles szóváltás bontakozott ki azzal kapcsolatban, észlelnie kellett volna-e a volt alpolgármesternek a GYHG pénzügyi nehézségeit. Amikor az ügyvéd arra kérdezett rá, tudott-e a cég anyagi problémáiról, Szeles visszakérdezett, mit ért pontosan „anyagi nehézség” alatt – az ügyvéd szerint egyszerűen azt, hogy a cégnek nincs pénze, a tanú azonban ezt a megfogalmazást sem tartotta elég pontosnak.

Az mindazonáltal kiderült, hogy Szeles 2020-ban ellenezte, hogy az önkormányzat százmilliós pluszforrást juttasson a GYHG-nak – arra hivatkozva, hogy a cégre komoly többletterhet rótt a polgármester célkitűzése, amely szerint Győrnek „a legtisztább városnak” kell lennie. Szintén nem támogatta egy optikai válogató lízingelését, mivel a szerződésben számára előnytelen pontokat látott. Hangsúlyozta: „De döntés nem született, döntést én nem is hozhattam, csak véleményt mondtam erről”.

A védelem olvasatában viszont épp ez az optikai válogató-ügy robbantotta ki a teljes eljárást: szerintük emiatt menesztette Dézsi a GYHG éléről K. Tamást, illetve az alvállalkozó A. Alexandert, és ez vezetett a többi GYHG-szerződés utólagos átvizsgálásához is. A vádiratban ugyanakkor maga az elbocsátás nem szerepel.

Dézsi Csaba András második meghallgatásán lényegesen több részletet idézett fel, mint az első alkalommal, az álláspontját azonban nem változtatta meg: kiemelte, hogy csapatban dolgoztak, véleménye szerint a politika nem utasíthat cégeket, a döntések a cégvezetők hatáskörébe tartoznak, egy politikus pedig legfeljebb kérést fogalmazhat meg. Szűcs István védő ugyanakkor éles kérdést tett fel: hogyan működhetett a városházi kontroll, ha a vád szerinti cselekmények 2020. március 30. és december 17. között zajlhattak le?

Az általános „emlékezetkiesés” közepette kivételnek számított Endrődi Péter, Dézsi egykori kabinetfőnökének tanúvallomása, aki szinte minden részletet fel tudott idézni. Ő volt az, aki saját emlékei szerint egyetlen éjszaka alatt nézte át a mintegy száz érintett szerződést, és kiszúrta bennük a feltűnően magas „bánatpénzeket”, vagyis azokat az összegeket, amelyeket a GYHG a határozott idejű megállapodások felbontása esetén az alvállalkozóknak kifizetni tartozott. Ezeket a tételeket utólag módosították a szerződésekben, és „aránytalanul magas” szintre emelték; a vád szerint a dokumentumokat K. Tamás, a cég akkori ügyvezetője szignálta a GYHG nevében.

Az ügy tanúi között a helyi Fidesz több meghatározó szereplője is megtalálható. A már meghallgatottakon túl szerepel a listán Borsi Róbert képviselő, P. Iván – akit a vádlottak Dézsi „kijáró emberének” neveztek –, valamint Radnóti Ákos volt alpolgármester, akinek tanúkénti meghallgatására a tervek szerint később kerül sor.

Forrás: TELEX - FIDESZ

Képek:

Minden jog fenntartva © 2026 Pol24 · A hiteles forrás