Hogyan kezdődött

Orbán Viktor 1989. június 16-án állt először a fél ország elé. Nagy Imre újratemetésén, a Hősök terén követelte az orosz csapatok kivonását, és nemzedéke nevében szabad választást. Ezt a beszédét Soros György ösztöndíjából írta — pár hónappal később, 1989 szeptemberében ugyanis Soros pénzéből utazott Oxfordba, a Pembroke College-ba a „civil társadalom eszméjét" kutatni. A pályázathoz írt motivációs levelében arról beszélt, hogy „Kelet-Közép-Európában szembe kell nézni a diktatúrából a demokráciába való átmenettel, amelynek egyik legfontosabb eleme a civil társadalom újjászületése". Saját bevallása szerint havi tízezer forintos Soros-ösztöndíjból élt addig is; az oxfordi ösztöndíj értéke 10 ezer dollár volt. Soros pénzéből tanult Kövér László, Áder János, Szájer József, Németh Zsolt, Schmidt Mária, Lázár János, Deutsch Tamás, Kósa Lajos, Hörcsik Richárd, Fellegi Tamás és Habony Árpád is. Ma ezek az emberek mind „Soros-bérenc" szóval ostorozzák ellenfeleiket, és törvényt fogadtak el a Soros által alapított CEU kiutasításáról.

Orbán Viktor 2002-ben és 2006-ban elveszítette a választást. Ezt nem heverte ki: országos tagsági hálózatot épített, és a 2009-es kötcsei beszédében már arról beszélt, hogy 15-20 évig egyedül akar uralkodni. Ugyanebben az évben — 2009 novemberében — Szentpéterváron személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal. Utána Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, az akkori Fidesz gazdasági háttérországának irányítói, Moszkvába utaztak, és a régi KGB Lubjanka téri székházában az utódszervezet, az FSZB egyik magas rangú tisztviselőjével tárgyaltak — már a kormányzásra készülve. Egy ukrán korábbi politikai szövetséges, Hrihorij Omelcsenko vezérőrnagy szerint Orbán politikai fordulata 2009 őszén történt: addig kifejezetten oroszellenes volt, élesen elítélte a 2008-as grúz inváziót is. Innentől fordult Kelet felé.

Mellár Tamás közgazdász 2018-ban, parlamenti felszólalásában foglalta össze: Orbán azt fogadta meg magának, hogy ha még egyszer nyer, olyan rendszert épít, amelyben őt választáson nem lehet legyőzni. 2010-ben kétharmaddal nyert — és azonnal hozzáfogott, hogy ezt a hatalmat bebetonozza.

Hogy érzékeljük a fordulatot: aki 1989-ben Soros pénzéből tanult Oxfordban a civil társadalomról, az 2017-ben törvénnyel kergette ki Magyarországról a Soros által alapított Közép-Európai Egyetemet. Aki 1989. június 16-án az orosz csapatok kivonását követelte a Hősök terén, az 2014-ben Putyinnal írta alá a 12,5 milliárd eurós Paks 2 megállapodást, és 2022-től rendszeresen védte meg az orosz érdekeket az EU szankciós csomagjainál. Aki 1989-ben „nemzedéke nevében" szabad választást követelt, az 2010-től olyan választási rendszert épített, amelyben a saját pártja a szavazatok felénél kétharmados többséget szerezhet. 360 fokos fordulat — aki teljes körívet leír, az pontosan ugyanoda jut vissza, csak most a hatalom oldalán: a saját családi vagyon és az orosz érdekek mellett.

Mit csinált az intézményekkel

Új alkotmányt írt érdemi vita nélkül. Átszabta a választási rendszert úgy, hogy a Fidesz a szavazatok felénél is kétharmados többséget szerezhessen. Az Alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbálta, létszámát feltöltötte saját embereivel. A bírák nyugdíjkorhatárát 70-ről 62-re csökkentette, így 274 tapasztalt bírót küldött el. A bíróságok élére Handó Tündét — Szájer József feleségét — nevezte ki egyszemélyi jogkörrel. Az ügyészség élén 2010 óta Polt Péter ül, aki a Fidesz egykori politikusa. A nagy korrupciós ügyek nála rendre „bűncselekmény hiányában" szűntek meg.

A Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben Palkovics László egyetlen törvénnyel elvette 15 kutatóintézetét. A KEKVA-modellben 21 állami egyetemet tettek közérdekű alapítványoknak — kuratóriumukba fideszes politikusok kerültek határozatlan időre, így a választás után is évtizedekig dönthetnek. Ezért zárta ki az EU ezeket az egyetemeket az Erasmus+ és Horizon Europe programokból. A Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) — szintén magánalapítványnak — a kormány egyenként több százmilliárdos vagyont juttatott közvetlenül vagy a Mol és Richter részvényein keresztül. A modell lényege: a választás után az ott lévő pénz már nem közvagyon.

Vármegyék, ispánok, főispánok — a szavak megtébolyulása

2022 júniusában Kocsis Máté frakcióvezető törvényjavaslatot nyújtott be: a megyéket átnevezzük vármegyékre, a kormánymegbízottakat főispánokra. 2023. január 1-jétől hivatalossá vált. Az indoklás úgy szólt, hogy ezzel a magyar közigazgatás „több szállal kötődik a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez". A valóságban a kormánymegbízott jogállása, hatásköre és kinevezési módja semmit nem változott — egyszerűen csak átnevezték. A jogtörténészek azonnal jelezték: a Horthy-korszak előtt a főispán nem az államigazgatás, hanem az önkormányzati alrendszer tisztviselője volt, akit a király (később a kormány) nevezett ki, és aki a vármegyei közgyűlés feje volt. A mostani kormánymegbízotti pozícióval lényegileg semmi köze nincs a régi főispánsághoz, csak a név egyezik. Egy 2022-es felmérés szerint a magyarok közel 70 százaléka ellenezte a megyék átnevezését. Még Lázár János is jelezte, hogy ezt csak „kötelességből" szavazta meg, korábban ellenezte. A Mi Hazánk azonnal továbbment, és a csendőrség visszaállítását is követelte. Ez a megtébolyulás nem kuriózum, hanem tudatos szimbolikus visszafordulás: az 1949 előtti, részben félfeudális, részben tekintélyuralmi közjogi szótár újraélesztése. A kommunizmus előtti közigazgatási fogalmakhoz visszanyúlva nem a demokratikus hagyományokhoz, hanem azokhoz a 19. századi és Horthy-kori intézményekhez nyúltak vissza, amelyek éppen a politikai túlhatalmat és a központilag kinevezett vezetőket jelentették.

A karmelita kolostor — a 25-30 milliárdos kormányfői palota

2014-től 2018-ig a budai vár Karmelita kolostorát építette át a kormány Orbán Viktor új miniszterelnöki hivatalává. A felújítás eredeti ára 13,3 milliárd forintra szólt a Confector Mérnökiroda Kft.-vel kötött szerződés szerint, ám a beruházás teljes költsége — a kapcsolódó kiadásokkal együtt — 25-30 milliárd forintra rúgott; csak a miniszterelnöki dolgozószoba belsőépítészeti kialakítása 3,925 milliárd forintba került. Az átépítést egyetlen ember, Orbán Viktor használta — vagyis 16 év alatt 25-30 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el egyetlen ember személyes munkahelyére. A kolostor körüli közterületeket fokozatosan kisajátították: a Színház utcát 2021 novemberében bezárták kordonokkal, állandó beléptetőrendszer épült. „Egy kis közép-európai ország miniszterelnöki hivatala körül nincs szükség olyan biztonsági gyűrűre, ami kizárja a gyalogosforgalmat" — állapította meg a Válasz Online. A kordonok valódi célja az volt, hogy a kormányülésre érkező minisztereket ne tudja kérdezni a sajtó, és hogy ne lehessen tüntetni az épület előtt. Az átalakítás során eltüntették a Budai Vár egyik legértékesebb késő barokk falképegyüttesét, az egykori kolostori refektórium copf freskóit. 2026 áprilisában Magyar Péter bejelentette: a miniszterelnöki hivatal kiköltözik a Karmelitából.

A 600 milliárdos székházátvétel — a kormány utolsó pillanatos vásárlása

2025-ben — közvetlenül a választás előtt — derült ki, hogy az Orbán-kormány több mint 600 milliárd forintért vásárolta fel az állam nevében Tiborcz István, Garancsi István, Hernádi Zsolt és Balázs Attila NER-közeli szereplők által épített három irodaházi tömböt: a Kopaszi-gáti BudaPart-fejlesztést, a Városliget melletti Dürer Parkot és a Bosnyák téri Bayer Construct-projektet. Az állam ezekbe akarta beköltöztetni a NAV-ot, az NVI-t, az Állami Számvevőszéket, a MÁV-Volánbusz csoportot és más állami szerveket. A Válasz Online szakértői számításai szerint a 600 milliárdos vételár 30-40 százalékos felárat tartalmazott a piaci értékhez képest — vagyis legalább 175-200 milliárd forintot vett ki a kormány a magyar adófizető zsebéből, hogy ezt a NER-oligarchia zsebébe töltse. A Transparency International korrupciónak minősítette. Az ingatlanmutyi az elmúlt 35 év legnagyobb ilyen ügylete volt. A Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely a Kopaszi-gáti projekt vezető szereplője, korábban 50 milliárd forint tőkét kapott az állami MFB krízisprogramjából. Vagyis: állami pénzből épültek a házak, állami pénzzel vették meg, csak közben minden lépésnél a kormány baráti kör vagyona is gyarapodott.

A választási csalás módszerei

Egy 2019-es nemzetközi kutatás (Unhack Democracy Europe) dokumentált egy sor visszaélést:

Ukrajnából buszoztatás: Tiszaújlak korábbi polgármestere a HírTV-nek elismerte, hogy közel ezer szavazót szállított át a Fidesznek. A tiszabecsi határőrök szerint „teljesen ki volt adva", hogy nagy lesz a forgalom a választás napján.

Halottak szavazata: 2018-ban a 166 ezer romániai magyar levélszavazó között 2136-an haltak meg az év során, de a magyar állam csak 472 esetről tudott. Több tízezer halott szavazó szerepelt a névjegyzékben.

Levélszavazatok manipulálása: szerb és vajdasági aktivisták felbontották a borítékokat, és csak a Fideszre leadott szavazatokat juttatták el az urnákig. 4360 levélszavazat érkezett be 2018-ban felbontva vagy hibás borítékban — ezeket a Nemzeti Választási Bizottság érvénytelennek nyilvánította, mire Orbán a Kúriát vádolta meg, hogy „elvett egy mandátumot a Fidesztől". A kormány utólag módosította a szabályt: a biztonsági szalag nélküli szavazatokat is érvényesnek nyilvánította.

Aláíráshamisítás: 2018-ban kiderült, hogy a kamupártok ajánlóívein több ezer halott aláírása szerepelt — csak Csepelen több mint ezer.

Választási szoftver: az IdomSoft Zrt. fejlesztette, amelynek vezetőjével Orbán, Semjén és Habony 2010-ben együtt várták a választási eredményeket.

A „határon túliakkal" való visszaélés: a határon túli magyaroknak — akik nem itt élnek, nem itt fizetnek adót, nem itt érzik a kormánydöntések következményeit — postai szavazási jogot adtak. 2018-ban a levélszavazatok 96 százaléka a Fideszre érkezett. Olyan emberek döntöttek a magyarországiak életéről, akik nem itt élnek és sokszor nem is léteznek. Eközben a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő, dolgozó magyaroknak csak a követségen lehetett szavazni — sok emberöltős tervezéssel. A különbségtétel oka egyszerű: a határon túliak Fidesz-szavazók, a kivándorolt szakemberek nem.

A 2026-os kampány idején is folytak ezek a módszerek. Dunaújvárosban Nagy Ervin tiszás képviselőjelölt vett fel hangfelvételt, amelyen a Fidesz 10 ezer forintot ajánlott egy szavazatért. A választás után a Fejér vármegyei rendőrség őrizetbe is vett egy 28 éves férfit, aki pénzt ígért szavazóknak, és kérte, hogy a szavazófülkében készített fotóval igazolják voksukat. A Tiszta Szavazás Koalíció a választás napján Dabasról, Jászapátiból, Miskolcról, Kazincbarcikáról, Makóról is jelentett szavazatvásárlásokat: pénzátadásokat autókban, csomagosztást, „buszoztatást", amelyet helyi roma nemzetiségi önkormányzat tagjai és fideszes önkormányzati képviselők szerveztek. Ezt a hálózatot a Tisza „fekete brigádként" leplezte le: TikTok-influenszereknek pénzt ajánlottak Fidesz-melletti posztokért, trollkommentelőket béreltek, rendezvényeket fizettek le. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél, amely a Fidesz online kampányát kezelte, a választás után közel 110 fős leépítés indult.

Hamis zászlós műveletek a választás előtt

Egy héttel a 2026. április 12-i választás előtt, húsvétkor a szerb hatóságok bejelentették, hogy nagy erejű plasztik robbanóanyagot találtak a Magyarországot is ellátó Török Áramlat gázvezeték közelében Oromhegyesnél. Vučić szerb elnök azonnal Orbánt értesítette, Orbán azonnal Védelmi Tanácsot hívott össze, Szijjártó pedig elrendelte a vezeték katonai védelmét. A kormány ukrán szabotázsról beszélt.

A Reutersnek azonban egy volt magyar hírszerző tisztviselő elmondta, hogy a magyar biztonsági körökben napirenden volt egy szerbiai vezetékre tervezett, hamis zászlós művelet a választás befolyásolására. Magyar Péter Facebook-bejegyzésében azt írta: hetek óta jelezték nekik, hogy „Szerbiában, a gázvezetéknél fog véletlenül történni valami húsvétkor". A Guardian egy volt ukrán vezérőrnagyra (Mykola Zentsev) hivatkozva azt írta: a négy kilogrammnyi robbanóanyag nem lett volna elég a vezeték megbénításához — orosz GRU-provokáció volt, magyar kormánysegéllyel és ukránellenes lejárató céllal. Még Józsa László, a VMSZ volt elnöke is gúnyolódott: „arra várunk, mikor találnak egy Magyar Péter felé mutató nyilat".

Amit a kormány 16 éven át mondott az ellenzékről — hogy „idegen érdekeket szolgálnak", hogy „háborúba akarják sodorni az országot", hogy „összejátszanak Brüsszellel és Kijevvel" —, azt rendszerszerűen a saját körei követték el. Amíg az ellenzéket vádolták hazaárulással, addig a magyar miniszterelnök Putyinnal írta alá a 30 évre titkosított Paks 2-szerződést, addig orosz GRU-tisztek álcázott katonai kiképzést tartottak magyar neonáci szervezeteknek, addig Tiborcz István a választás előtt családostól kiköltözött Amerikába — miközben a propaganda Brüsszelt és „dollárzsoldosokat" emlegetett. Klasszikus eset, amikor a vádló a saját bűnét rajzolja le másra.

Putyini árulások — az 1989-es ember odalett

Aki 1989-ben szovjet csapatkivonást követelt, az 2014-ben Putyinnal aláírta a 12,5 milliárd eurós Paks 2 megállapodást orosz hitelből. A szerződéseket 30 évre titkosították. 2022. február 24-én, az ukrajnai invázió kitörése után, miközben az EU egyhangúan szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben, Magyarország rendszeresen vétózta vagy hígította a csomagokat. Aki harminc évvel ezelőtt azt akarta, hogy az oroszok hagyják el az országot, az ma odakötözi az országot Moszkvához olajban, gázban, atomenergiában, kémhálózatban.

A magyar Külügyminisztérium hálózatát az orosz titkosszolgálat (FSZB és GRU) évek óta szabadon járja: a Direkt36 belső iratok alapján bizonyította, hogy a teljes külügyi háló minden végpontja kompromittált, az oroszok „domain admin" jogosultsággal mászkáltak be-ki a rendszerbe. Egy diplomata a Facebook Messengeren beszélt államtitkári szinten munkaügyekről, az egyik munkahelyi belépési jelszó „titkosXX" volt. Szijjártóék mindezt évek óta tudták, érdemben nem védekeztek.

Magyarországra 2018-ban Budapestre költöztették a Nemzetközi Beruházási Bankot — közismerten orosz titkosszolgálati fedőcéget. A bank elnökének anyja az egyik leghíresebb szovjet kémnő volt; apja 12 évig volt a budapesti KGB főnöke. Az épületet, a védelmet, a diplomáciai mentességet a magyar adófizető állta. 2010 és 2016 között legalább tíz orosz kémet is „csendben kitiltottak" Magyarországról — az ügyeket nem hozták nyilvánosságra. Az egyik orosz GRU-tiszt a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű neonáci szervezetnek tartott álcázott katonai kiképzést — ott halt meg 2016-ban Pest megyei rendőr a Győrkös István-féle házkutatáson. 2018-ban — a Szkripal-mérgezés után — egyetlen alkalommal utasítottak ki hivatalosan orosz diplomatát.

A Trump-„védőpajzs" 2025 novemberében: Orbán Washingtonba utazott, és visszajövet bejelentette, hogy „pénzügyi védőpajzsot" és „időkorlát nélküli" szankciómentességet kapott a Barátság olajvezetékre és a Török Áramlatra. A propagandagépezet úgy mutatta be, mintha „megvédte volna a rezsicsökkentést". Néhány héten belül kiderült: nem így volt. A Reuters fehér házi forrása szerint a mentesség mindössze 1 évre szól. Trump személyesen mondta a Politicónak: „nem ígértem semmilyen pénzügyi védőpajzsot, csak kérést kapott Orbántól". Magyarországnak közben 100 millió dollárért amerikai nukleáris fűtőanyagot kellett vásárolnia a Westinghouse-tól, és az S&P hitelminősítő figyelmeztette az országot a romló költségvetési helyzet miatt. Az „időkorlát nélküli" valójában éves felülvizsgálat. Itthon: győzelem. Külföldön: azonnal megcáfolva.

A választási vereség után — és csak akkor — utasították ki Artur Szuskov orosz hírszerző diplomatát, akinek kiutasítását a magyar titkosszolgálat hónapokon át javasolta, és amit az Orbán-kormány hónapokig blokkolt. Még a budapesti orosz nagykövetségen vagy egy tucat diplomatának álcázott orosz hírszerző maradt — az SZVR mellett az FSZB és a GRU emberei is.

A lengyel körözött politikus rejtegetése

Marcin Romanowski lengyel volt igazságügyi miniszterhelyettest a lengyel ügyészség 19 vádpontban gyanúsította meg — köztük szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, és igazságügyi alapból mintegy 16 milliárd forintnak megfelelő közpénz jogellenes elköltésével (amiből egyebek közt a Pegasus kémszoftvert is finanszírozhatták). Az Orbán-kormány 2024 decemberében politikai menedékjogot adott neki. Berendelték a varsói magyar nagykövetet, Sikorski lengyel külügyminiszter „barátságtalan lépésnek" nevezte. Európai elfogatóparancs van ellene.

Romanowski Magyarországon nemcsak menedéket kapott. Munkát is — a kormányközeli Alapjogokért Központban a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett. Lakást is — a Direkt36 leleplezte, hogy egy I. kerületi budai lakásban él, amely Párkai Dávid Zsolt tulajdonában van, aki Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető személyi titkára, és testvére Párkai Dániel rendezvényszervező cége (Patr-Event Magyarország Kft.) — az NKA-botrányban 450 milliós támogatást kapott. Mindezek után az Orbán-kormány 2025-ben egy törvényt is elfogadott, hogy ha utóbb magyar bíróság elrendelné Romanowski kiadatását, a Kúria azt a legfőbb ügyész kezdeményezésére megakadályozhassa. Vagyis kifejezetten a kormányváltás ellen biztosították be magukat.

Hasonló mesterét, Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi minisztert is befogadták 2026 januárjában — 26 vádpont ellenére. Korábban Nikola Gruevszki volt észak-macedón kormányfőt is — börtönbüntetése elől szöktetve, harmadik országon át. Az Orbán-kormány „európai üldözött politikusok lerakata" lett. Magyar Péter közölte: „Magyarország nem nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye" — első nap kiadják őket.

Honnan szedett pénzt

2010 végén elvette 3 millió ember magánnyugdíj-megtakarítását: 2945 milliárd forintot. Azt ígérték, hogy egyéni számlákra kerül. A számlák sosem jöttek létre, a pénz két év alatt elfogyott.

A devizahitelesek hátán — és a kilakoltatások

A 2008-as válság után félmillió család ragadt benn svájci frank alapú hitelben. A kormány a 2014-es „forintosítást" hazafias mentőakcióként adta el, valójában azonban az adósoknak kellett lenyelniük a felépült hatalmas árfolyamveszteséget. Ha 2010 végén intézkedik a kormány, az adósok töredékét vesztették volna el annak, amit végül elvesztettek. A Magyar Nemzeti Bank ezen az ügyleten egyetlen évben (2015-ben) közel 100 milliárd forintot „keresett".

A 2016 és 2019 közötti négy évben a hivatalos statisztika szerint legalább 13 ezer kilakoltatás történt — 8100 esetben sikeres ingatlanárverés után. Sok adós az utcára került, ismerősökhöz költözött vagy átmeneti otthonokba. Volt, hogy gyerekeket emeltek ki családokból kizárólag azért, mert nem volt hová költözniük. Egy 2018-as eset szerint a végrehajtó még akkor is karhatalmi segítséggel rakatta ki a tulajdonost, amikor még nem volt jogerős az árverés — a bíróság később jogsértőnek mondta ki, de az eredeti állapot helyreállítását nem rendelte el.

A végrehajtó-maffia

A devizahitelesek után a végrehajtói piac maga is lopási rendszerré vált. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 és 2021 között legalább 83 millió forint kenőpénzt fizetett Völner Pál igazságügyi államtitkárnak — Varga Judit miniszter közvetlen helyettesének — végrehajtói kinevezésekért. A módszer egyszerű volt: egy kinevezés 20–25 millió forintba került, és Schadl utána az új végrehajtó osztalékának 50–100 százalékát követelte vissza. Schadl így legalább 880 millió forintot szedett be magának. A pénzt egy „Házipénztár 2018", „Házipénztár 2019" nevű Excel-fájlokban vezették.

Magyar Péter 2024-ben nyilvánosságra hozott hangfelvételén Varga Judit egyenesen azt mondta: Rogán Antal köre „belepiszkált" a Schadl-vádiratba, kihúzott belőle dolgokat. A Mi Hazánk 2025 augusztusában hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint nem is Schadl állt a maffia csúcsán, hanem fideszes politikusok, sőt Bohács Zsolt egykori fideszes képviselő is részt vett a kinevezések árusításában. Schadl 2025 nyarán siófoki luxusvillájában nyaralt — a börtön helyett.

Az MNB-botrány — 266 milliárd elveszett alapítványi vagyon

Az elmúlt egy évtized egyik legnagyobb pénzügyi botránya az MNB-alapítványi botrány. Matolcsy György 2013 és 2025 márciusa között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A regnálása alatt — főleg 2014 és 2015 közötti lépésekben — összesen 266 milliárd forintot emeltek ki a jegybank vagyonából, és tették át a Pallas Athéné nevű alapítványcsalád több ágába. Az indok az volt, hogy „pénzügyi kultúrát és oktatást támogatnak". Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában publikálta három, összesen több mint 600 oldalas jelentését, amelyben „vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúját" állapította meg.

Az alapítványi pénzeket egy átláthatatlan céghálón és magántőkealap-rendszeren (Optima-csoport) keresztül forgatták meg: vásároltak vele svájci ingatlancéget (Ultima Capital SA), lengyel tőzsdei ingatlanos céget (GTC, 61,5 százalék), egyetemet (Budapesti Metropolitan Egyetem, METU). 2024-re az induló 266 milliárd forintos vagyonból a piaci értékelés szerint legalább 150-270 milliárd forint elveszett. A számvevőszéki jelentés alapján a pénz egy jelentős része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez vándorolt: Száraz István, Somlai Bálint, Bánkuty Tamás. Ők lettek dubaji, párizsi, amerikai, budapesti ingatlanok, Ferrarik és Porschék, műalkotások büszke tulajdonosai.

A MNB-székházfelújítás külön ügyleti szál: az ÁSZ szerint a 105 milliárd forintos felújítási kiadás 98,2 százaléka egyetlen érdekeltségi körhöz került — Somlai Invest, Raw Development, Raw Facility, Somlai Design — vagyis Somlai Bálinthoz. A Raw Development a 2026. április 12-i választás után két napon belül megszüntette OTP- és Gránit Banki számláit. Egy héttel később az ügyészség az MNB-ügyet ügyészi hatáskörbe vonta, és iratokat foglalt le az Állami Számvevőszéknél is. A Transparency International számítása szerint a teljes közvagyoni veszteség Matolcsy regnálása idején közelíti a 600 milliárd forintot. A nyomozás 2025 januárja óta zajlott, de 286 napon át nem azonosított gyanúsítottat — semmilyen vagyonbiztosító intézkedést, lefoglalást, zár alá vételt nem tettek. A választás után — és csak akkor — kezdődött el a tényleges nyomozás.

A bejelentők, akiket szétmorzsoltak

Horváth András volt NAV-ellenőr 2013 novemberében hozta nyilvánosságra, hogy az adóhatóság évente legalább 1000 milliárd forintos áfacsalást „enged" a kiemelt nagy adózóknak — multiknak és belső köröknek. „Zöld dossziét" tett le az ügyészségen. Korábban Rogán Antalt és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkereste — süket fülekre talált. A kormány válasza: a NAV feljelentette saját volt dolgozóját adattal való visszaélés miatt. Az ügyészség 2017-ben mindezt beszüntette: kimondta, hogy közérdekű bejelentő nem büntethető akkor sem, ha közben jogot sért.

Vida Ildikó NAV-elnököt 2014-ben az amerikai kormány kitiltotta hat magyar tisztviselővel együtt áfacsalási ügyek eltussolása miatt. Vida ehelyett saját maga vezette a saját maga ellen indított vizsgálatot. Lázár János — később miniszter — a parlamentben úgy védte: „950 ezer kormánytisztviselőt sértenek meg" az ellenzék támadásai. A vizsgálat eredményeit soha senki nem ismerte meg. 2026 márciusában kiderült: 106 fideszes politikus, államtitkár (Vágújhelyi, Gerlaki, Lóga, Kern, Farkas Örs, Bolcsik), Budai Gyula és Vida Ildikó volt is részt vett egy NAV-os felsővezető magánrendezvényén.

Szabó Bence rendőr százados 2026 márciusában hozta nyilvánosságra a Nemzeti Nyomozó Iroda belső sztoriját: a Tisza Párthoz köthető két fiatal informatikus (Buddha és Gundalf) ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására rendeltek el házkutatásokat hamis gyermekpornográfiás bejelentésre. A nyomozók nem találtak semmit. Cserébe felszínre került egy „Henry" fedőnevű ember, aki anyagi ellenszolgáltatásért próbálta rávenni az informatikusokat, hogy adjanak hozzáférést a Tisza informatikai rendszereihez — a párt működését bedöntendő a választás előtt. Szabó és kollégái számára nyilvánvaló volt, hogy titkosszolgálati művelet folyt egy ellenzéki párt ellen. A Direkt36 nyilvánosságra hozta az interjút — Szabónál azonnal házkutatást tartottak, hivatali visszaéléssel meggyanúsították, jogviszonyát megszüntették.

Pálinkás Szilveszter százados a Magyar Honvédség korábbi toborzókampányának arca, az Orbán Gáspárral együtt a brit királyi katonai akadémián tanult különleges műveleti katona. 2026 áprilisában a Telexnek és a Partizánnak elmondta: a hadseregben tömeges leszerelés folyik, a kormány csak a háborús veszélyhelyzet fenntartásával tudja a katonákat tartani, és a védelmi képesség annak feloldása után „közelíteni fog a nullához". Penészes laktanyák, szakadó egyenruhák, hideg kosztot kapó harcoló állomány, a saját pénzéből golyóálló mellényt vásárló katona képét írta le. A leghidegrázóbb állítása: Orbán Gáspár főhadnagy a Karmelitában tervezett csádi misszió során 50 százalékos „harcértékvesztéssel" — vagyis minden második magyar katona halálával vagy súlyos sérülésével — számolt, és azt mondta: „a tapasztalatot vérrel fogjuk megszerezni". Pálinkást Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter 4 éves New York-i ENSZ-beosztással, parancsnoki tisztséggel vagy filmes karrierrel próbálta lebeszélni a nyilatkozatról.

A békehirdető apa, a háborúba indító fiú: Orbán Viktor 16 éven át beszélt arról, hogy ő a „béke embere", hogy „minket akarnak Brüsszelből és Kijevből háborúba sodorni", hogy „Magyarország marad ki minden konfliktusból". Eközben a saját fia, Orbán Gáspár főhadnagy a Karmelitából tervezett egy csádi misszióhoz olyan haditervet, amely fél magyar zászlóalj — több száz katona — halálával vagy súlyos sérülésével számolt. „Vérrel fogjuk megszerezni a tapasztalatot." Aki hetente prédikált a parlamentben a békéről és a brüsszeli háborús nyomásról, az otthon a saját fia tervein nézte át, hogy ki és hány magyar katonafiú lesz holtan vagy nyomorékan a Sahel-vidéken. Az ellentmondás ma már nem értelmezhető máshogy: a békeretorika csak külső dekoráció volt a hatalom megtartásához.

Kik gazdagodtak meg — a barátok

Mészáros Lőrinc, a felcsúti gázszerelő és Orbán gyerekkori barátja 2013-ban még 7 milliárdot ért. 2024-re 1241 milliárdot — ő lett az ország leggazdagabb embere. Saját szavaival: „Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönhetem."

Garancsi István, Csányi Sándor, Szíjj László — mind Orbán köréből — szintén több százmilliárdos vagyont halmoztak fel állami megrendelésekből. Garancsi 13 éven át az Orbán szülővárosához közeli Mol Fehérvár focicsapat tulajdonosa volt — a klub közpénzből gazdálkodott, a játékosok átlagban havi 5 millió forintot kerestek, miközben a csapat 2025-ben kiesett az NB I-ből.

A család — ahogy „üzletemberré" váltak

Tiborcz István, Orbán veje, 2013-ban házasodott be a családba. 2025-ben 210 milliárd forintos vagyona van. Az Elios cégen keresztül 35 közvilágítási pályázatot nyert el — az OLAF csalást állapított meg, 13 milliárd forintot a magyar adófizetők álltak. Ezután a luxusszállodás-üzletre váltott: BDPST cégcsoportja birtokolja a Gellért Szállót, a Dorothea Hotelt, a Sofitelt, a Marriottot — több mint 36 luxusingatlan-projekt. Mellette a Gránit Bank többségi tulajdonosa. Néhány hónappal a választás előtt családostól kiköltözött az Egyesült Államokba „a felesége tanulmányai miatt".

Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb lánya, a BDPST Koncept Kft. ügyvezetője. A cég bevétele 2024-ben 3,5-szeresére, 236 millióról 863 millió forintra ugrott.

Orbán Sára, a középső lány 2021-ben alapított céget. A cég két évig egyetlen forint bevételt nem hozott, a harmadik évben hirtelen 458 milliós forgalmat ért el. Sára 2025-ben félmilliárd forintos budai luxusvillát vásárolt egy Szerencsejáték Zrt.-vezetőtől. Februárban a 4iG vezetőjével a Maldív-szigeteken nyaralt magángéppel.

Orbán Gáspár, a fiú, a Magyar Honvédség tisztjeként vezetett vitatott katonai missziót Csádba — Pálinkás kitálalása szerint 50 százalékos emberveszteséggel kalkulálva. 2026 áprilisában leszerelt.

Orbán Győző, a miniszterelnök apja, és Hatvanpuszta. 2011-ben — pontosan a kétharmados győzelem után — vásárolta meg József nádor egykori hatvanpusztai majorságát. A finanszírozás kulcsa: Mészáros Lőrinc cége azonnal 10 évre, egy összegben kifizette a 155 millió forintos bérleti díjat — ebből Orbán Győző cége egyenesen kifizette a CIB-Lízing felé felvett hitelét. Vagyis Mészáros gyakorlatilag megajándékozta Orbán Győzőt egy birtokkal.

A 13 hektáros majorság ma „mini-Versailles": medencékkel, pálmaházzal, mélygarázzsal, 1200 négyzetméteres föld alatti komplexummal, alagúttal, hűtőkamrákkal, bálteremmel, kazettás mennyezetű könyvtárral, 150 elemes napelemparkkal. Az egyik istállóban szállodai elrendezésű lakosztályok vannak. Becsült értéke 15 millió euró. Hadházy Ákos 2025-ben titokban végigjárta, és „Pusztaverszáj"-nak nevezte. A francia köztelevízió is bemutatta. Orbán erre csak annyit mondott: „nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba."

A birtok körüli földek 2024-re mind az Orbán- vagy a Mészáros-családé lettek, együtt 277 hektár — nagyobb, mint a budapesti V., VI. vagy VII. kerület. Még Mészáros Lőrinc 3 éves unokájának is van saját telke ott. A választás után, 2026 áprilisában Mészáros és Orbán Győző új földbérleti szerződést is aláírtak öt hektár szántóra évi 250 ezer forintért.

A Hatvanpuszta-háló mára szinte teljesen feltérképezett. Az építkezést a Mészáros Lőrinc családi cége (Fejér-B.Á.L.), a Mészáros-féle őrző-védő cég, és a Tiborcz–Orbán Ráhel-féle BDPST Group üzemelteti. A BDPST Group cégeladásokon és luxusingatlan-fejlesztéseken keresztül összesen 27 milliárd forintnyi nyereséget juttatott Tiborcz Istvánhoz az elmúlt években. Mind a kivitelezésnél, mind az üzemeltetésnél, mind a környező földek felvásárlásánál olyan cégek dolgoznak, amelyek az állami közbeszerzéseken kaptak milliárdokat. A „nem közpénzből épül" hivatalos állítás a számok ellenőrzése alapján fenntarthatatlan: minden résztvevő cég közpénzes megbízásokból gazdagodott meg.

Az Orbán család közvetlen rokonainak cégei 2010 óta összesen több mint 22 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

A Balaton beépítése és tönkretétele

A 16 év legszembetűnőbb környezeti és vagyonkivonási folyamata a Balaton körüli területek gyakorlatilag teljes magánosítása. A K-Monitor és a Válasz Online részletes kutatása szerint a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi körrel összefüggésbe hozható szereplők az elmúlt években legalább 42 nagy projekthelyszínt szereztek meg, és övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada — országosan 138-ból 90 milliárd forint, a Balatonnál ebből 63,5 milliárd. A kormányzati szponzoráció a turisztikai beruházások költségének 50-70 százalékát átvállalta. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel-projekt — a Garancsi-Csányi-Hernádi körhöz tartozó CD Hungary-csoport beruházása — egyedül 11,5 milliárd forintnyi állami támogatást kapott.

A környezeti rombolás párhuzamosan zajlott. Tihanyban kibontották a hegyet egy 9 ezer négyzetméteres beruházáshoz; a Kenderföldek nemzeti parkos területén luxus lakópark építését tervezték; Aszófőn betonüzem és sittlerakó működik; Balatonvilágoson az Aligai Fürdőegyesület évek óta perli a Club Aliga-beruházót, miközben a partot 175 hajós kikötő kettévágja; Keszthelyen Tiborcz körei beépítenék a vízparti volt Zalatour-kemping területét; Zalakaroson 342 fa kivágására kértek engedélyt egyetlen partfejlesztéshez; Zamárdiba Balaton-parti betonfalat építenének tizenkilenc társasházból. A 2026-os választás eredménye a Balaton-parton beszédes volt: minden jelentős part menti településen Tisza-fölényes győzelem, kivéve néhány kis fideszes belterületet — a helyi lakosság a beruházások túlkapásait szavazatban mondta el.

Rogán Antal — a propaganda főnökének életstílusa

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Köztudottan luxusban él: félmilliós Louis Vuitton táskával járt a parlamentbe, később 1 millió forintos aktatáskával (állítása szerint a zaciban vette).

A leghíresebb botránya 2016-ban robbant: helikopterrel ment Szabó Zsófi tévés esküvőjére Szabolcsba — éppen a kvótanépszavazás napján. Először letagadta, perrel fenyegetőzött. A drága helikopterutat felesége cége „barteres üzletként" számolta el, állítólag Facebook-reklámokkal egyenlítették ki. A Népszabadságot — amelyik kiderítette — pár nappal később bezárták.

Két héttel a választás előtt, amikor a Tisza már 20 százalékpontos előnyben volt, Rogán bejelentette: a titkosszolgálatok dolgozói akár 50 millió forintos kedvezményes lakáshitelt kaphatnak. Vagyis miközben az ország összeomlik, a hozzá hű embereket még gyorsan megpróbálták megfizetni.

A migránskötvények — az „illegális bevándorlás" elleni harcos saját üzlete

Rogán Antal 2012-ben még gazdasági bizottsági elnökként találta ki a letelepedési kötvény programot: 300 ezer euróért EU-n kívüli állampolgárok életfogytig tartó schengeni letelepedési engedélyt és szabad mozgást kaptak. 2013 és 2017 között közel 20 ezer ember szerzett így letelepedést — 81 százalékuk kínai, 6 százalékuk orosz. A kötvényeket nyolc cég közvetíthette, hét közülük offshore-on volt bejegyezve (Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Ciprus, Málta, Szingapúr, Hongkong). A legnagyobb haszonélvező, a Hungary State Special Debt Fund, egy hónappal a vonatkozó miniszteri rendelet előtt jött létre a Kajmán-szigeteken — a tervezésében bennfentesek vettek részt. Habony Árpád hongkongi cége (Asia Frontier Limited) ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvény-cég.

Az eredmény: az offshore közvetítő cégek 162 milliárd forint hasznot zsebeltek be, miközben a magyar állam a magas kamatok miatt 17–30 milliárd forintot bukott rajta. Bekerült a programba Aszad szír diktátor pénzembere (Atiya Khoury), egy nemzetközi kábítószer- és fegyverkereskedő bűnszervezet tagja (Salmo Bazkka), és egy volt orosz kémfőnök is. A kormány közben „migránsellenes" plakátkampányokra költött milliárdokat. A program 2017-ben lezárult, de — a választási vereség előtt 2024-ben — bejelentették az új „vendégbefektetői vízum" rendszert: ugyanaz a séma, új csomagolásban.

Eközben — miközben a határkerítésen kívülieket „migránsozta" a kormány — a kínai akkugyárak miatt rekordszámban hozta be a vendégmunkásokat. A Belügyminisztérium 2024-ben megemelte a behozhatók keretét. „Migránsmentes Magyarország" — közben rekordszinten jönnek a Fülöp-szigetekről, Indiából, Vietnámból és Kínából a munkások.

A migránsellenes retorika és a tényleges bevándorlási rekord közötti szakadékot egyetlen mondatban összegezhetjük: ha valaki közép-keleti vagy észak-afrikai vándor volt, az „migráns" volt, akit el kellett kerülni minden áron — a határkerítés milliárdjait, az olasz-görög szigeteken kötött szerződéseket, az „Európát gazdaságilag és kulturálisan tönkretevő invázió" propagandafilmjeit erre alapozta a kormány. Ha viszont a bevándorló kínai akkumulátorgyári munkás, indiai szerelő, fülöp-szigeteki ápoló, vagy 300 ezer euróért letelepedési kötvényt vásárló volt — beleértve szír diktátorpénzes embereket, orosz kémeket és kábítószer-bűnszervezeti tagokat —, akkor szó nélkül beengedték, sőt sok esetben a kormány közvetítette és anyagilag is hasznot húzott belőle. „Migránsellenes" kormány — a leginkább migránsbarát Európában. Csak a propaganda másikat mutatott, mint a gyakorlat.

A budapesti kínai rendőri jelenlét külön szál: 2022 óta — a kínai bevándorló közösségek növekedésével párhuzamosan — kínai rendőrök kapnak szerepet bizonyos magyar városokban, hivatalos „közös járőrözés" keretében. A magyar kormány ezt „turisztikai biztonsági együttműködésnek" nevezi. Más európai országok (Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Írország) sorra bezáratták a kínai „rendőrőrsöket", amelyek a Kínából elmenekült disszidensek megfigyelésére is alkalmasak voltak. Magyarország egyedül maradt az EU-ban olyan országként, amely nyíltan együttműködik a kínai belbiztonsági szervekkel. „Migránsmentes Magyarország" — közben kínai rendőrök járőrözhetnek magyar utcákon.

A „rendeleti kormányzás" hazugsága

2020 márciusában Orbán a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva időkorlát nélküli rendeleti felhatalmazást kapott. A háború kitörésével ezt egy újabb veszélyhelyzeti rendszer követte, ami máig nem ért véget. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága jogállamisági aggályokat fogalmazott meg. A „rendeleti kormányzás" ürügyén olyan döntések is születtek, amelyeknek semmi közük nem volt sem járványhoz, sem háborúhoz: pályaudvarok 99 éves bérbeadása, Modern Városok program rendeleti lezárása, KEKVA-ügylet, miniszteri „egyedi mentesség" beépítése a jogrendszerbe. Az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy egy miniszter nem kaphat felhatalmazást, hogy törvénytől miniszteri rendelettel eltérjen — most pontosan ezt engedte Lázár Jánosnak a kormány.

A lélegeztetőgép-biznisz

A koronavírus első hullámának (2020 tavasza) idején a kormány nagyüzemben gyártotta a szerződéseket a Szijjártó-féle Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Egy ismeretlen tanácsadó cég, a Fourcardinal Tanácsadó Kft. 17 milliárd forintért szerzett be ezer kínai lélegeztetőgépet. A szerződés napján alapították meg az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 10 százalékos tulajdonrésszel a profit 87,5 százalékát (15,9 milliárd forintot) zsebelte be a Fourcardinaltól. Ebből 8 milliárd forint osztalékként került ki a tulajdonosokhoz. A gépek többségének nem is volt európai tanúsítása, és — mint utóbb kiderült — a fajta lélegeztetés ennél súlyosabb betegeknél nem segített.

A Silk Road egyik aláírási jogkörrel rendelkező vezetője Kőszegi Gábor, Takács Péter egészségügyi államtitkár sógora volt. Takács felesége a Fidelitas budapesti alelnöke volt akkor, amikor Szijjártó az ifjúsági szervezet elnöke. Az iratokat — derült ki utóbb — a minisztérium 20 hónapon belül megsemmisítette. A választás utáni napokban, 2026 áprilisában az Allee Plázában egy férfi rákiabált a leköszönő Takácsra: „Hé, Takács! Hol a nyolcmilliárd?"

Az olajmutyi régen és ma

Pintér Sándor belügyminiszter neve a kilencvenes évek olajbotrányai (Energol, ContiCar) óta köztudottan kötődik szervezett bűnözési ügyekhez — több százmilliárdos állami kárral. 2010 óta belügyminiszter, 2022-től az egészségügy is hozzá tartozik. A megbízhatósági vizsgálatot (vagyis a saját embereinek átvilágítását) ő rendelhette el, bírói kontroll nélkül, bárki ellen.

A friss, 2025-ös Orbán-Putyin energiaüzlet ugyanide vezet: a magyar állam orosz olajra köti rá magát ott, ahol a többi környező ország (Csehország, Szlovákia) már leépíti azt. Ez nemcsak függés, hanem üzlet is — a Mol Százhalombattai finomítójában feldolgozott orosz kőolajból mások haszna. A pozsonyi Slovnafton már nem dolgozhatnak orosz nyersanyagból, mert ott Pozsony tiltja. Magyarországon — Orbán az utolsó.

A MÁV és a közlekedés szétverése

Az utóbbi 16 év a magyar vasút folyamatos hanyatlásának története. A MÁV-pályaudvar-botrány 2025-ben tetőzött: a kormány 99 évre, díjmentesen akart magánkézbe adni 62 magyar pályaudvart. Olyan pályázók jelentkeztek, mint egy műkörmös, a Fornetti és sok ismeretlen kis cég. A Közbeszerzési Hatóság megállapította: a tender törvénytelen, a kormány kénytelen volt visszavonni.

A vasúti járművek beszerzésénél is az orosz kapcsolat volt a kulcs: az egyiptomi vasúti járműtenderbe a Ganz Magyarország helyett a Transmashholding Hungary Kft. került, amely orosz tulajdonú. Később Szalay-Bobrovniczky Kristóf — későbbi honvédelmi miniszter, Habony egykori üzlettársa — bevásárolta magát ebbe a cégbe. A 200 milliárd forintos HÉV-tendert a kormány azzal az indokkal rendelte újra, hogy a Stadler és az Alstom „túl drága". A valódi cél: hogy a Transmashholding is indulhasson.

A vidéki vasútvonalakból több mint száz kilométert szüntettek meg. Mellékvonalak bezárása, járatritkítás, szakadt szerelvények, késések — miközben a Modern Városok program 3500 milliárd forintjából sok beruházás soha nem készült el.

Az autópálya-matrica kényelmi díja — a kisvállalkozók kárán népszerűsködve

2025 szeptember 1-jén — a választást megelőző hónapokban — a kormány a 2025. évi LVI. törvénnyel megszüntette az online autópálya-matrica vásárlások kényelmi díját. A bejelentést úgy adták elő, mintha „újabb kedvezmény" lenne az autósoknak. A valóság: a kényelmi díjat eddig is a kis viszonteladói cégek és webshopok szedték — ők ebből finanszírozták a saját ügyfélszolgálatukat, technikai infrastruktúrájukat. Az 500-1500 forintos kényelmi díj az ő bevételük volt, nem az államé. A „matrica olcsóbb lesz" üzenettel a kormány úgy tett, mintha a saját zsebéből finanszírozná a megtakarítást — pedig a költségvetés egyetlen forintot nem tett bele. A teljes terhet a magyar kis viszonteladók és kisvállalkozók nyelték le. Hasonló mintát követett a kata-szigorítás (több százezer kisvállalkozó megélhetését ellehetetlenítette), a kiskereskedelmi különadók (a kis multikat sújtották, a magyar tulajdonú nagyokat nem), a benzinársapka rendszere (a kis benzinkutaknak fizetésképtelenséget okozott, a Mol pedig kompenzálta magát az orosz olaj kedvezményes árán). „Védjük a kisembert" — közben pontosan a kisembert verik át.

Modern Városok — 3500 milliárd a levegőbe

2015-ben Orbán személyesen járta végig a 23 megyei jogú várost, és összesen 3500–4200 milliárd forintot ígért fejlesztésekre. Nyolc év alatt 2353 milliárdot kifizettek — sok beruházás soha nem készült el. 2023 novemberében Lázár János rendelettel lezárta a programot, „a háborús veszélyhelyzetre" hivatkozva. A miskolci Diósgyőri vár, a Veszprém Aréna bővítése, a dunaújvárosi szálloda, az „Aranyosvölgy Tudáspark" — mind eltűntek a tervekből. Egyedi mentességet egyetlen ember (Lázár) adhatott. Vitézy Dávid utódjaként „felperzselt földről" beszélt, amit a tárcánál talált.

Az EU-pénzek elveszítése

Az Európai Unió 2014–2020 közötti pénzügyi ciklusában Magyarország kapta egyik legtöbbet — több mint 25 milliárd eurót. Ennek nagy részét közvetlenül és közvetve a NER-elit zsebébe öntötték. Az OLAF — az EU Csaláselleni Hivatala — sorra állapított meg súlyos szabálytalanságokat (Elios, Mol-pályázatok, repterek, közvilágítási és gáznemű pályázatok). Az Európai Parlament 2018-ban indított Magyarország ellen jogállamisági eljárást.

2022 végén az EU 18 milliárd euró támogatást fagyasztott be — abból 1 milliárd 2024 végén véglegesen elveszett a fel nem használt költségvetési források alapján. Az Európai Bíróság sorra mondta jogellenesnek a magyar törvényeket: a CEU bezárását, a civilek elleni törvényt, a melegellenes „pedofiltörvényt" (napi 1 millió eurós büntetés!), a Klubrádió lehallgatását. A „pénzügyi védőpajzs" igazi oka, hogy 16 év alatt elveszítettek legalább 5-7 ezer milliárd forintnyi EU-támogatást — kompenzálni kellett. Trump nem segített.

Akkumulátorgyárak és vízkészlet

A kínai CATL 7,34 milliárd eurós beruházásként 2022-ben jelentette be: Debrecen mellé építi második európai akkumulátorgyárát. A projektet azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították — vagyis kivonták a normál engedélyezési és helyi vétójog alól. Az állam csak az ipari park áramellátására 88 milliárd forintot szánt. A gyár vízigénye önmagában meghaladta volna Debrecen teljes éves vízfogyasztását.

A CATL mellé jött a kínai BYD szegedi gyára, és további összeszerelő és gyártó beruházások (Göd, Iváncsa, Komárom). A környékbeli lakossági ellenállás történelmi mértékű volt: tüntetések, közmeghallgatás-botrányok (a fideszes főispánt többször „hazaárulónak" nevezték), helyi népszavazás-kezdeményezések, amelyeket a választási bizottság elutasított. Az Akkumulátor-Károsult Települések Igazáért Szövetség 13 várost (Alsózsolca, Arnót, Ács, Debrecen, Fót, Göd, Győr, Komárom, Mikepércs, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Tata) tömörített. A Kúria 2023 novemberében meg is semmisítette a CATL-gyár katasztrófavédelmi engedélyét „a nyilvánosságra vonatkozó szabályok megsértése miatt", de a beruházás folytatódott. A vendégmunkás-betelepítés rekordokat döntött, miközben a kormány ezzel egy időben „migránsellenes" kampányt folytatott.

Az árrésstop és a megélhetési válság

A kormány 2022-2023 között elérte: az élelmiszer-infláció Európában a legmagasabb (közel 50 százalék 2023-ban). A „rezsicsökkentés" valójában rezsiemelés volt, a kis háztartásoknak átlagosan dupla annyit kellett fizetniük az áramért, gázért. 2024 közepén a kormány bevezette az „árstopot" — az árak ezalatt is emelkedtek, csak az adott termékeket más áron (köztük rejtetten csökkentett mennyiségben) árulták. 2025 márciusától árrésstop, amely 872 termékre limitálta a kereskedői árrést — átlagosan 18,8 százalékos látszólagos árcsökkenéssel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ettől hatékony helyett pontosan ellenkezőleg, az infláció strukturális okait nem kezelték. Eredmény: 400 településen már nincs élelmiszerbolt, további több százban nem lehet bevásárolni — a kis kereskedelem 18 százaléka tervez bezárni. A „védelem" valójában a kis boltokat tette tönkre, miközben a multinak megvolt a maga keresztárazási lehetősége.

A benzinár- és energiaár-átverés

A 480 forintos benzinársapka (2021 novembertől 2022 decemberig) az egyik legrosszabbul lebonyolított állami intézkedés volt 16 év alatt. Bevezetése előtt a kormány hetekig hazudott arról, hogy „nincs hiány", miközben a kis benzinkutakon már sorok kígyóztak. Az ársapka kivezetésekor — 2022. december 6-án éjjel fél 11-kor — Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt rendkívüli kormányinfón hazudta el, hogy az európai olajszankciók miatt kell megszüntetni. A valóság: a szankciókat maga az Orbán-kormány is megszavazta (másképp nem léphettek volna életbe), és a kivételeket éppen a kormány tárgyalta ki. Az ársapka mindeközben a kis benzinkutakat tönkretette, a Mol pedig az Ural és a Brent olaj közötti árkülönbséggel saját magát kompenzálta. 2026 márciusában — a választási kampányhoz közeledve — Orbán visszahozta az ársapkát: 595 forint a benzinre, 615 forint a dízelre. A választás után, 2026 májusában a Mol levélben jelezte a kis benzinkutaknak, hogy számukra elfogyott a stratégiai tartalék — ismét összeomlik az ellátás. „Az ársapkás időszakkal az állam és a lakosság is jól járt" — mondta Orbán. A valóság: a kormány az extraprofit-adót 40 százalékról 95 százalékra emelte, a Rezsivédelmi Alapba terelte, és onnan részben a saját politikai közeli embereinek és intézményeinek osztotta szét. A magyar autóst nem védte meg — az árkülönbözet 95 százalékát adóként vonta el az államnak (és innen tovább a NER-be).

A „rezsicsökkentés" sztorija ehhez hasonló. A 2013-ban induló és a 2014-es választást megnyerő rezsicsökkentés első évei tényleg olcsóbb energiát adtak. Aztán 2022 augusztusától „átlagfogyasztás" felett a piaci ár sokszorosát kellett fizetni — a kis háztartásoknak átlagosan 4-5-szörös rezsi. A kormány közben minden évben azt mondta, hogy „megvédi a rezsicsökkentést". Az MVM-energiacég körüli pénzmozgások alapján a tényleges többletbevétel egy része soha nem ment vissza a fogyasztókhoz, hanem a NER-közeli állami és magán energiapiaci szereplőkhöz vándorolt. A „mindenki a magyar családokért" szlogenből évről évre kevesebb maradt a magyar családokra, és egyre több a Mészáros-, Csányi-, Garancsi-, Tiborcz-féle körnek.

Az egészségügy szétverése

Pintér Sándor belügyminiszter 2022-ben átvette az egészségügyet — orvosi végzettség nélkül. Államtitkára Takács Péter, akinek a sógora a lélegeztetőgép-bizniszből 8 milliárd forintot szakított le. Az orvosi elvándorlás folyamatos: a Magyar Orvosi Kamara 2026-os felmérése szerint közel 5000 magyar orvos dolgozik már külföldön — minden nyolcadik. Az okok már nem csak a fizetés, hanem a politikai környezet és a szakmai autonómia hiánya. A háziorvosi rendszer szétesik, hiányszakmák szaporodnak (aneszteziológia, intenzív, belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, szülészet). Várólisták rekordon. Kórházi WC-papír-hiány, fűtetlen kórtermek, családtól kért „háziköszönés". Egy szülő, aki a János-kórház állapotairól írt Takács Péternek messengeren, megalázó választ kapott az államtitkártól.

A frissebb, 2026 áprilisi MOK-felmérés még súlyosabb képet rajzolt: a Németországban és Ausztriában dolgozó magyar orvosok közel fele a hazai politikai környezetet, a szakmai autonómia hiányát és a felülről irányított hierarchikus rendszert is döntő okként jelölte meg az elvándorlásnál — vagyis ők már nem egyszerű karrierlépésként, hanem „politikai menekülésként" tekintenek a külföldi munkavállalásra. 2024-ben több mint 900 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz, 2025-re becsléses adat szerint 4800-5200 magyar orvos dolgozott már külföldön, és a rezidensképzést megkezdő fiatalok közel 22 százaléka már eleve külföldön gondolkodik. Egyes vidéki vármegyékben az orvosok 30-39 százaléka már nyugdíjkorhatár felett van, miközben az utánpótlás teljesen elégtelen. A 2025-ös KSH-adat szerint az egyébként dolgozó orvosok száma is 2,33 százalékkal csökkent egyetlen év alatt — vagyis nemcsak az utánpótlás akadozik, hanem a meglévő állomány is fogy.

Az elvándorlás

2010 óta legalább 600 ezer magyar hagyta el az országot — a teljes népesség 6-7 százaléka. A felsőfokú végzettségűek aránya az elvándorlók között a térségben a legmagasabb, 2017-ben már több mint 8 százalék. Diplomások, orvosok, mérnökök, IT-szakemberek. Az ENKK adatai szerint évi mintegy ezer orvos hagyja el az országot — pontosan annyi, mint amennyi végez. Az iskolaszövetkezetek és álcégeken keresztüli munkaerő-közvetítés továbbra is virágzik. Egész falvak ürülnek ki Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcsban — miközben a NER-oligarchák kastélyokat és focistadionokat építenek a forint adósságból.

2024-ben átlépte a 100 ezres lélektani határt a hivatalosan külföldön élő magyarok száma. Ugyanebben az évben Magyarországon mindössze 78 ezer gyermek született — vagyis hivatalosan is több magyar él külföldön, mint amennyien itthon megszülettek. A 25-49 éves tapasztalt, fiatal munkavállaló magyarok 11,2 százaléka — minden tizedik — külföldön él (2010-es 3,3 százalékról nőtt erre a szintre). A Kopint-Tárki kutatása szerint sokak még megőrizték a magyarországi lakcímüket, ami azt jelenti, hogy a tényleges szám ennél is magasabb. A diplomás, orvos, mérnök, IT-szakember elvándorlók többsége nem tervez visszatérni — a nyugat-európai életminőség, gyermeknevelési feltételek, kiszámíthatóság, és a magyarországi politikai környezet együttesen tartja őket kint.

A születésszám zuhanása — a NER demográfiai csődje

A kormány 16 éven át azt mondta, hogy „családbarát". CSOK-ok, baba-váró hitelek, munkavédelmi akcióterv, családi adókedvezmény, családtámogatások. Az eredmény: 2024-ben mindössze 77 500 gyermek született — a KSH 1949-es statisztikájának indítása óta a legalacsonyabb születésszám valaha. 2021-hez képest egyetlen három év alatt 15 ezerrel zuhant a szám. 2025-ben már csak 72 ezer gyermek született — újabb történelmi mélypont. A teljes termékenységi arányszám 1,31-re csökkent — messze a 2,1-es utánpótlási szint alatt. 2025-ben a természetes fogyás 52 200 fő volt. Magyarország lakossága 2026 első napjára 9 millió 489 ezer főre csökkent — ilyen alacsony értékre 70 éve nem volt példa. A „családpolitikai szuperhatalomnak" hirdetett rendszer demográfiai értelemben rekordvereséget szenvedett. A magyar fiatalok döntő többsége azért nem vállal gyermeket, mert nincs lakása, kiszámíthatatlan a megélhetése, magas az élelmiszer-infláció, romlik az egészségügy és az oktatás, és nem bízik abban, hogy itthon lehet biztonságosan családot alapítani. „Isten, haza, család" — közben sosem voltak ilyen kevesen a gyermekek, sosem volt ilyen romlott az egészségügy, és sosem volt ennyi magyar Németországban, Ausztriában, Angliában, Hollandiában.

Miniszterek szakértelem nélkül

Az Orbán-kormányokban újra és újra olyan emberek kaptak hatalmas területeket, akiknek nem volt hozzá szakmai múltjuk. Csák János (kulturális és innovációs miniszter, 2022–2024) közgazdász-üzletember-londoni nagykövet — kulturális területen semmilyen tapasztalata nem volt. Hankó Balázs (utóda, 2024–2026) gyógyszerész — őt nevezték ki a kultúra élére, és az ő nevéhez fűződik az NKA-botrány. Szalay-Bobrovniczky Kristóf (honvédelmi miniszter) diplomata és üzletember, a katonaságról nem volt tapasztalata; Pálinkás szerint „a történelem legrosszabb honvédelmi minisztere". Lázár János építési és közlekedési miniszter, jogász. Pintér Sándor rendőrtábornok, az egészségügy is rá lett bízva.

Mi lett a sajtóval

1. november 28-án egyetlen napon 11 kormányközeli médiatulajdonos „önként" odaadta 470 újságját, tévéjét, rádióját egy alapítványnak (KESMA). Orbán rendelettel kivonta az ügyletet a versenyhivatali ellenőrzés alól. Az Origót, a Népszabadságot, az Indexet egymás után számolták fel vagy fordították át. A Klubrádiót 2021-ben elhallgattatták — az Európai Bíróság 2026-ban kimondta: jogellenesen.

A propaganda gyára: Balásy és a Megafon

Balásy Gyula cégei (New Land Media, Lounge Design) 2011 óta 1135 milliárd forintnyi állami megbízást nyertek el. 1429 közbeszerzésen indultak, 1352-t megnyertek, 77-et veszítettek. 2023-ban 80 tenderen indultak egyetlen pályázóként — mind a 80-at megnyerték. Innen jöttek a kék plakátok: Soros, Brüsszel, Zelenszkij, Magyar Péter elleni kampányok.

A Megafon Központ 2020 óta a kormány influenszerhálózata. Bohár Dániel, Deák Dániel, Apáti Bence, Rákay Philip és társaik alá milliárdokat tolnak — egyedül Bohár 336 millió, Deák 339 millió, Rákay 251 millió forintot kapott Facebook-hirdetésekre. 2024-ben a Megafon 5,8 milliárd forintból gazdálkodott, és senki nem tudja, honnan érkezik a pénz a számlájukra. Egy bizottsági vizsgálatot a Fidesz-többség leszavazott. Bohár Dániel rendszeresen utazott hivatalos kormánydelegáció tagjaként EU-csúcsokra. A választás után, 2026 májusában a Megafonnál pénzhiány miatt megkezdődtek az elbocsátások — egyetlen hónapra elegendő pénz maradt a kasszában.

NKA — a celebek pénzért

2025 vége felé, a választási kampány indulásakor a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) egy újonnan létrehozott „Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma" 17 milliárd forintot szórt szét — pályázat nélkül, sürgetett eljárásban — Fidesz-közeli celebeknek és frissen alapított álcégeknek. Pataky Attila cége 150 millió, Tóth Gabi 5 millió + 9 millió, Kis Grófo és Dopeman 5–5 millió forintot kapott. Egy 2026 februárjában frissen alapított cég (Földházi Balázs, Mága Zoltán fotósa) 500 milliót, a Fásy Ádám-féle Munkácsy Art Kft. összesen 3 milliárdot. A Patr-Event Kft. 450 milliót — a cégvezető testvére több szálon kötődik a kormányhoz, és lakásába költözött a körözött lengyel Romanowski. A teljes független kulturális szcéna ugyanebben az időben mindössze 1,3 milliárdot kapott. A célok: hazafias rendezvények, fideszes körzetekben tartott „családi napok", Kis Grófo-koncertek, és így tovább — a kampány előtti hetekben.

Egy bejelentő, Papp Gergely (a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő projektmenedzsere) felfedte: a támogatások adatait választókerületi bontásban kérték a minisztériumból még a döntések előtt. Bús Balázs alelnök lemondott, Vidnyánszky Attila és Baán László is távozott a bizottságból. A Független Előadó-művészeti Szövetség költségvetési csalás és hivatali visszaélés miatt feljelentést tett. Orbán Ráhel színházi produkciójához 300 millió forint, egy budapesti fideszes kocsmához 180 millió, a Bajnokok Ligája himnuszának „magyar népzenei hangszerelésére" 17 millió forint került. Hankó Balázs miniszter egyedül döntött a 17 milliárd sorsáról.

A celebek és a bűnügyek — a Fidesz holdudvar arckárosultjai

Az NKA-ból milliókat kapó kormányközeli celebek listáján olyan nevek szerepelnek, akik maguk is büntetőügyekkel vagy közeli családtagok bűnügyeivel vannak fertőzöttek. A ballagási tabló — amit a választás után állítottak össze az interneten — Tóth Gabi, Győzike (Gáspár Győző), Pataky Attila, Nagy Feró és tucatnyi más fideszes énekes, színész, műsorvezető arcát ábrázolja, akiknek az állami megrendelésekre és pártpolitikai fellépésekre épült karrierje a kormányváltással véget ért. A Megasztár új évadából Tóth Gabit és Curtis-t is kitették a TV2 részéről. A „nemzeti művészek" listája a választás után gyors átrendeződésen ment át. Egy egész réteg élt abból, hogy fideszes rendezvényeken énekelt, fideszes plakátokon szerepelt, és cserébe milliókat-tízmilliókat kapott NKA-ból, állami megrendelésekből, vagy közvetlenül a Fidesz kampánykasszájából. Sokan közülük olyan személyes ügyekkel terheltek, amelyek normál körülmények között azonnali sajtóblokádot vonnának maguk után — adóügyek, kábítószeres ügyek, családi büntetőügyek, korrupciós gyanú. A miniszter (Hankó Balázs, és előtte Csák János) tehát olyanokkal vette körül magát a hírességek köréből, akik maguk is büntetőügyekkel terheltek, vagy családjukban büntetőügyek vannak — közpénzből, választás előtti kampánycéllal.

Az ellenzék lejáratása rendszerszinten

Pegasus-megfigyelés (2018–2021) — a magyar állam izraeli kémszoftverrel hallgatott le 300+ embert: újságírókat, ügyvédeket, ellenzékieket, sőt Áder János testőreit is. Kósa Lajos elszólta magát: a Belügyminisztérium vette meg a programot. Az ügyészség 2022-ben „bűncselekmény hiányában" megszüntette az ügyet. Az Európai Parlament 2023 júniusában a PEGA-jelentésben elítélte Magyarországot — Varga Judit korábban megtagadta a bizottság fogadását.

Czeglédy-ügy (2017–2026) — Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s, később DK-s ügyvéd-politikus, Gyurcsány és Botka jogásza. 2017-ben őrizetbe vették 6,2 milliárdos költségvetési csalás vádjával (diákmunka-közvetítés). Az ügyet a kampány előtti hetekben robbantották fel az Origón — később bíróság helyreigazíttatta a hamis részleteket. Czeglédyt 2026 februárjában első fokon 7 év fegyházra ítélték — 9 évig húzódott az eljárás. A módszer ismerős: ellenzéki politikust büntetőeljárással mocskolnak be a választás előtt, majd elnyúzzák.

Vogel-ügy (2024–2026) — Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin titokban hangfelvételeket készített, amelyeket kormányközeli figurák manipuláltak és terjesztettek. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2025 novemberi feljegyzése szerint Vogel folyamatosan egyeztetett Kindlovits Mátéval (Kubatov Gábor titkára) és Vertán György NER-oligarchával, és havi 5 millió forintot kapott. Vogel a Vertán-tulajdonú lakásban élt. A nyomozás öt hónapig állt.

Tisza-informatikusok elleni titkosszolgálati művelet (lásd fenn, Szabó Bence rendőr százados ügye).

Megafon-lejáratás — milliárdos hirdetésekkel, AI-val készült deepfake videókkal, kitalált „Tisza-csomag" hisztivel. A Fővárosi Törvényszék jogerősen kimondta: „Tisza-csomag" nem létezik.

NAV-os zaklatás — adóellenőrzéseket szelektíven, ellenzéki vállalkozókkal szemben rendeltek el (Horváth András bejelentésével konzisztensen).

A pedofilok a saját körükben — miközben a homoszexuálisokat üldözik

A Fidesz az LMBTQ-emberek elleni törvényekkel és népszavazási kérdésekkel kampányolt évek óta. „Védjük meg a gyerekeket!" — közben a saját köreikben:

Szájer József, az Alaptörvény egyik szerzője, 2020-ban egy brüsszeli homoszexuális orgián drogokkal bukott le, az ereszcsatornán át menekült a rendőrök elől. Évekig prédikált a „családbarát Európáról" — közben kettős életet élt.

Kaleta Péter perui nagykövet gépén 2019-ben 19 ezer gyermekpornográfiás felvételt találtak. Először felfüggesztett ítéletet kapott.

Bicskei kegyelmi ügy (2024) — Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott egy embernek, aki a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedezte. A kegyelmet Varga Judit ellenjegyezte. Mindketten lemondtak.

Szőlő utcai javítóintézet (2025) — az igazgatót emberkereskedelemmel, prostitúciós kihasználással gyanúsítják. 15 kiskorú sértett. Az ügy alatt elhangzott „Zsolti bácsi"-utalások Semjén Zsolt felé.

A kép tiszta: miközben „családbarát" törvényeket fogadtak el, és az LMBTQ-embereket hadiállapot-módon üldözték, a saját köreikben a gyermekek elleni bűncselekményeket éveken át fedezték.

Ukrán-, EU- és Soros-uszítás

Soros György, akinek pénzéből Orbán Oxfordba ment, és aki finanszírozta a fél fideszes elit külföldi tanulmányait, 2014-től lett az új ellenség. Soros-arcok kerültek a kék plakátokra antiszemita stílusban, a CEU-t kiüldözték az országból, a civil szervezeteket „dollárcivilekként" támadták, törvényeket fogadtak el ellenük (amit az Európai Bíróság jogellenesnek mondott ki). Akik annak idején Soros pénzéből tanultak, ma „Soros-bérencnek" nevezik az ellenfeleiket. Ennél nagyobb álszentséget nehéz elképzelni.

A „Brüsszel-uszítás" 2010 óta folyamatos: minden EU-s döntés, ami nem tetszik, „diktátum" lett, az európai elnökök „sárkányokká", a Bizottság „birodalommá". 2022-től, a háború kitörése után az Ukrajna-ellenes kampány lett a vezető téma. „Ne legyünk Ukrajna!" Zelenszkij arca a kék plakátokon. Magyar miniszter (Szijjártó) többször lett kritizálva, hogy egyetlen európai külügyminiszterként sem ment el Kijevbe a háború kitörése óta. Az ukránellenességet a kormány a magyar társadalomba is mélyen beépítette — családokon belül egymás ellen fordított embereket. A háború a kormány kommunikációjának főtémája lett — a saját korrupciós ügyek elfedésére.

Hamis kormányinfók és médiamanipuláció

A kormányinfók — heti rendszerességgel, Gulyás Gergely vezetésével — alig tartalmaztak tényt, sokszor cáfolt vagy később nem teljesített ígéreteket. Az állami M1 híradói rendszeresen hazudtak ellenzéki politikusok kijelentéseiről, álhíreket terjesztettek. A „migránsözön", a „Soros-tervek", a „Brüsszel diktálja", a „háborús veszélyhelyzet", a „dollármédia" — kommunikációs paneleket gyártottak, amelyeket a Megafon és a kormánymédia naponta nyomatott. A Tisza Párt fiktív „Tisza-csomagjáról" hónapokig ment a hisztéria — a Fővárosi Törvényszék jogerősen kimondta: nem létezik.

A nyugdíjasok — odadobott csontok

A nyugdíjasokat 16 év alatt szisztematikusan kihasználták. 13. havi nyugdíj — visszaadva, megszavazva. 2025 októberében, a választás előtt félévvel, 14. havi nyugdíj „belengetve" — Lázár János előbb mondta, majd Orbán is megerősítette. A Magyar Közlönyben végül megjelent: 2026-ban 14. havi nyugdíj 25 százaléka (egy heti). A teljes 14. havi 2029-re ígérve — vagyis a Tisza-kormány alatt. „Felelőtlen" — mondták 2006-ban, amikor az MSZP javasolta. „Megoldható" — mondják 2025-ben, választás előtt. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem gazdasági döntés, hanem „emlékezetpolitika": előre kifizették a lojalitást.

A módszer évek óta ugyanaz: a választás előtti hónapokban olcsó utalványokat (Erzsébet-utalvány, élelmiszerutalvány), egyszeri kifizetéseket osztanak a nyugdíjasoknak. „Inflációs korrekció" — minden évben, alacsonyabb mértékben, mint a tényleges infláció. A létminimum alatt élő nyugdíjasok száma — Magyar Péter szerint — az elmúlt 15 évben ötszörösére nőtt. Nyugdíjasotthon-férőhely hiány. Otthonápolási díj egy szégyenletesen alacsony összeg. Az idősek a Fidesz törzsbázisa lettek — mert a propagandamédiát nézik, mert a fenyegetést elhitték. A szavazatuk kifizetve, de a következményeket ők viselték: drága gyógyszerek, várólisták, magas rezsi.

Az emberek egymás ellen fordítása

A Fidesz 16 évig egyenesen tervszerűen osztotta meg a társadalmat: város-vidék, Pest-vidék, kormánypárti-ellenzéki, „nemzeti"-„dollárzsoldos", „magyar"-„nem magyar érzelmű". Családokat választott szét, barátságokat zúzott szét, kollégákat fordított egymás ellen. A „háromharmados" Magyarország kifejezést ők találták ki. Az állami ünnepeket pártrendezvényekké változtatták. A „Fidesz-szavazó" és a „nem-Fidesz-szavazó" mára szinte külön társadalmi kategóriává vált sokakban.

Akik nem velük tartanak, azok „söpredék", „árnyékhadsereg", „dollárzsoldosok", „brüsszeli kegyencek", „újkori labancok" és — a 2025-ös csúcs — „poloskák". Magukat „nemzetinek" nevezik, miközben miniszter (Lázár) elnyomó francia divatházak előtt fotózkodott, miniszterelnök (Orbán) magángépen utazott focimeccsekre, miniszterelnök veje (Tiborcz) Amerikába költözött választás előtt. A kormánytagok többsége nem hívő ember a magánéletében — de a kormánykommunikáció állandóan Istenre, kereszténységre hivatkozik. Álszent kereszténység. A pedofilok, Szájer-féle drogos buliban résztvevők, Borkai-szextapek nemzetietlen volta gyorsan elhalkítható.

A „magát nemzetinek" hívás külön csapda: ezzel automatikusan azt sugallja, hogy aki nem szavaz a Fideszre, az nem nemzeti, nem magyar érzelmű, nem szereti az országát. Egy 53,18 százalékos tiszás győzelem után — amikor a magyarok abszolút többsége a Fideszt leváltotta — ez az állítás a saját nyilvánvaló cáfolatát hozta el: ha a Tisza Párt szavazói nem nemzeti érzelműek, akkor egy 38 százalékos kisebbség lenne a „nemzet" 62 százalékkal szemben. A „nemzeti" jelző tehát soha nem nemzeti volt, hanem párthovatartozási — a Fidesz monopolizálta magához a „magyar" szót. Ehhez kapcsolódik a poloskázás, féregezés, eltaposandó ellenségezés — a politikai ellenfél nem ember, hanem rovar. A 20. század történelméből tudjuk, milyen következménye lehet annak, ha emberi csoportokat dehumanizál egy hatalom — a magyar kormányfői szinten ilyen retorika a rendszerváltás óta nem hangzott el. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) bocsánatkérést követelt — nem kapott.

A március 15. és október 23. — gyűlöletkeltés ünneplés helyett

A nemzeti ünnepek a kormány alatt a megemlékezés helyett pártrendezvényekké és gyűlöletkeltő platformmá váltak. A legdurvább példa 2025. március 15., amikor Orbán a Múzeumkertben elmondott beszédében az ellenzéket, a bírókat, az újságírókat, civileket „poloskáknak" nevezte: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Sorsuk a szégyen és a megvetés, a pokolban külön bugyor várja őket."

A „poloska" rovarokra utal, amelyeket eltaposnak vagy kiirtanak. A magyar miniszterelnöki szinten a rendszerváltás óta nem hangzott el ilyen dehumanizáló kifejezés. A nemzetközi sajtó az 1930-as évek beszédeihez hasonlította. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) bocsánatkérést követelt — nem kapott. A Magyar Nemzet rovarokként ábrázolta Magyar Pétert és a tiszás politikusokat. Ezzel egyidőben a kormány betiltotta a Pride-ot, módosította a gyülekezési törvényt is.

A 2024. október 23-i beszédén Orbán „Brüsszel kiszemelt bábkormányáról" beszélt, és Magyar Pétert — anélkül, hogy kimondta volna a nevét — azzal támadta, hogy „lyukat vág a zászlóba". A 2025-ös beszédét egyébként egy poloska is megzavarta — a rovar a miniszterelnök zakóján mászkált.

Tüntetések elnyomása, gyülekezési jog korlátozása

Ahogy az ellenállás nőtt, úgy szigorítottak a kormány. A 2025 márciusa után elfogadott gyülekezési törvény-módosítás megtiltotta egyes Pride-jellegű rendezvényeket, lehetővé tette a tüntetések szétverését. A debreceni akkugyár elleni közmeghallgatások többször végződtek hatalmi indulatokkal. Egy soproni tüntetés szervezőjétől 256 ezer forintot kértek krétafeliratok letakarításáért. Civil szervezetek elleni törvény, Stop Soros, Pride-betiltás. A Momentumot a házelnök kitiltotta a parlamentből, jelentős pénzbüntetésekkel sújtotta a Pride-ellenes törvény elleni tiltakozó képviselőket.

A tanártüntetések éve — és a státusztörvény

2022 januárjában a Pedagógusok Szakszervezete és a PDSZ figyelmeztető sztrájkot hirdetett. A kormány válasza: rendelet a sztrájkjog gyakorlati ellehetetlenítéséről — amit utólag a Fővárosi Ítélőtábla jogellenesnek mondott ki. A tanárok így polgári engedetlenségbe kezdtek: csak a Civil Közoktatási Platform számai szerint 320 intézmény legalább 6500 pedagógusa tagadta meg a munkát. 2022 októberében és novemberében több tízezren tüntettek a Margit hídon és a Kossuth téren a pedagógusok, a diákok és a szülők szolidaritási akciókban. 2022 ősz–tél: kirúgások — a Karinthy Frigyes Gimnázium 6, a Vörösmarty 1, az Eötvös József 1, a Kölcsey, a Pécsi Művészeti Gimnázium, a Herman Ottó Gimnázium tanárait bocsátották el a polgári engedetlenség miatt. Pintér Sándor — aki saját bevallása szerint „a vezetéshez ért, nem az oktatáshoz" — válaszul 2023-ban beterjesztette az úgynevezett „bosszútörvényt", a státusztörvényt: a pedagógusokat kivette a közalkalmazotti törvény alól, korlátozta a szakszervezeti jogaikat, egyoldalúan rendelhette át őket más iskolába vagy más feladatra. A státusztörvény 2023. július 4-én átment a parlamenten. Az ikonikus pedagógusok sora hagyta ott a pályát: Jocó bácsi, Simkó Edit, Törley Katalin, Rábai János — köztük olyanok, akik már 30+ évet tanítottak. A Fővárosi Ítélőtábla 2025-ben kimondta: a 2022-es sztrájkot tiltó rendelet jogellenes volt. A Pintér-féle válaszoktatáspolitika eredménye: rekord pedagógushiány, fiatal pedagógusok elvándorlása, hiányszakmák a természettudományokban, az angolban, a matematikában, általános bizalomvesztés a rendszerben.

A nagy botrányok időrendben

2010 — Kétharmados Fidesz-győzelem. Új alkotmány előkészítése. Magánnyugdíj-vagyon államosítása: 3 millió ember 2945 milliárd forintját elveszi a kormány.

2011 — Új Alaptörvény elfogadása érdemi vita nélkül. Bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése: 274 tapasztalt bírót küldenek el. Orbán Győző megveszi a hatvanpusztai majorságot.

2012 — Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának 215 oldalából 180 másolat. Lemondott. Letelepedési kötvény program elindítása Rogán javaslatára.

2013 — Trafikmutyi: a dohánykereskedést állami koncesszióvá tették, az 5300 koncesszió felét fideszes körök kapták. Horváth András NAV-bejelentő kitálal az áfacsalási rendszerről. Matolcsy György lett az MNB elnöke. Mészáros Lőrinc cégvagyona 7 milliárd forint.

2014 — Az amerikai kormány hat magyar tisztviselőt tiltott ki korrupció miatt, köztük Vida Ildikó NAV-elnököt. Orbán Putyinnal aláírta a Paks 2 megállapodást — 30 évre titkosított szerződéssel. A devizahitelesek „forintosítása" — a teljes árfolyamveszteség az adósoknál. Tiborcz István beházasodása az Orbán-családba.

2015 — Brókerbotrányok (Quaestor, Buda-Cash). A Külügyminisztérium a botrány előtti napokban vette ki a pénzét a Quaestorból. Modern Városok program elindulása: 3500-4200 milliárd forint ígéret 23 megyei jogú városnak. MNB-alapítványokba 266 milliárd forint kerül át.

2016 — Rogán-helikopter botrány. Népszabadság bezárása. Karmelita kolostor átépítésének megkezdése. Ott halt meg Pest megyei rendőr Győrkös István-féle házkutatáson — orosz GRU-tisztről kiderül, hogy magyar neonáci szervezetnek tartott álcázott katonai kiképzést.

2017 — A Soros-egyetemet (CEU) törvénnyel kényszerítették Bécsbe. Az Európai Bíróság jogellenesnek mondta ki. Indul a Soros-plakátkampány antiszemita képi nyelvvel. Letelepedési kötvény program „felfüggesztése" 162 milliárdos offshore haszonnal. Czeglédy-ügy elindul.

2018 — Az Orosz Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözik diplomáciai mentességgel. KESMA: 470 médium 11 tulajdonostól egy alapítvány alá. Az Európai Parlament jogállamisági eljárást indít Magyarország ellen. Schadl-Völner-féle végrehajtói kenőpénz-rendszer beindul. Választás: a határon túli levélszavazatok 96 százaléka a Fideszre. Halottak, hamisított aláírások, buszoztatás Ukrajnából.

2019 — Borkai Zsolt győri polgármester adriai szexvideói. 644 szavazattal újraválasztották, majd lemondott. Palkovics László egy törvénnyel elvette az Akadémiától 15 kutatóintézetét. Kaleta Péter perui nagykövet gépén 19 ezer gyermekpornográfiás felvétel — felfüggesztett ítélet.

2020 — Szájer József — az új Alaptörvény egyik szerzője — egy brüsszeli homoszexuális orgián drogokkal és az ereszcsatornán át menekült a rendőrök elől. A Színművészeti Egyetemet (SZFE) éjjel benyújtott törvénnyel adták át Vidnyánszky Attila kuratóriumának. COVID-felhatalmazási törvények, lélegeztetőgép-biznisz, orosz Szputnyik V és kínai Sinopharm beszerzések titkosított szerződésekkel. A Klubrádió frekvenciájának visszavonása.

2021 — Pegasus-botrány: 300 ember lehallgatása izraeli kémszoftverrel, köztük újságírók, ügyvédek, ellenzékiek. Kósa Lajos elszólta magát: a Belügyminisztérium vette meg. LMBTQ-ellenes „pedofiltörvény" (EU-bíróság jogellenesnek mondta ki, napi 1 millió eurós büntetés). Schadl-Völner-ügy nyilvánosságra kerül, Völner december 21-én lemond. KEKVA-modellváltás: 21 állami egyetem alapítványoknak.

2022 — Tanártüntetések éve, sztrájktiltó rendelet, polgári engedetlenség. Vármegyék, főispánok visszahozatala. Benzinársapka-káosz, december 6-án éjjel megszüntetése. Az ársapkás időszak alatt 13 hónapon át a kis benzinkutak veszteségben működtek. CATL-bejelentés Debrecenben. Veszélyhelyzet a háborúra hivatkozva — máig nem ért véget. EU 18 milliárd euró fagyasztás. Pegasus-ügy ügyészségi megszüntetése „bűncselekmény hiányában".

2023 — Élelmiszer-infláció Európában a legmagasabb (közel 50 százalék). Státusztörvény átmegy a parlamenten. Kúria megsemmisíti a CATL-gyár katasztrófavédelmi engedélyét — beruházás folytatódik. Modern Városok program rendeleti lezárása Lázár János által. Európai Parlament PEGA-jelentése elítéli Magyarországot. Czeglédy-per első fokú döntésre vár. A 13 hónapos ársapka-káosz után a Mol kompenzálja magát.

2024 február — Kegyelmi botrány a bicskei gyermekotthon pedofiljának fedezőjéért. Novák Katalin és Varga Judit lemondása.

2024 március — Magyar Péter színre lép. Magyar Péter nyilvánosságra hozza a Schadl-vádirat-manipulációról szóló hangfelvételt.

2024 június — A Tisza Párt 30 százalékot szerez az EP-választáson. Magyar Péter európai parlamenti képviselő.

2024 nyár — EU 1 milliárd euró véglegesen elveszett a fel nem használt költségvetési források alapján. Árstop-bevezetés.

2024 október 23. — Orbán „Brüsszel kiszemelt bábkormányáról" beszél, Magyar Pétert „lyukat vág a zászlóba" támadja.

2024 december — Romanowski lengyel körözött politikus menedékjogot kap. Lázár János bejelenti a 7 nagy pályaudvar 99 éves bérbeadásának tervét.

2025 március — Az ÁSZ feljelentést tesz: az MNB alapítványaiba átpumpált 266 milliárd forint nagy része eltűnt. Március 15-én a poloskázó beszéd. Árrésstop bevezetése 872 termékre. Marcin Romanowski lengyel körözött lakást és munkát kap a Fidesz-közeli körben.

2025 nyár — Mi Hazánk hangfelvételei: a végrehajtói maffia csúcsán fideszes politikusok. Schadl siófoki luxusvillájában nyaral. MÁV-pályaudvar-tender visszavonása a Közbeszerzési Hatóság megállapítása után.

2025 ősz — Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelmi botránya. Akkumulátorgyár-tüntetések tetőznek. 14. havi nyugdíj „belengetése" Lázár János által, október 23-án Orbán zakóján egy poloska mászkál. Kínai rendőri jelenlét bővül magyar városokban.

2025 november — Trump-Orbán találkozó. Orbán „pénzügyi védőpajzsot" jelent be a Barátság olajvezetékre. Trump és a Reuters azonnal cáfolja: csak 1 év, és nem volt ilyen ígéret. 600 milliárdos székházfelvásárlás Tiborcz-Garancsi-Hernádi-féle körtől nyilvánosságra kerül. „Nemzeti Vagyongyarapodási Program" névvel hirdetve.

2025 december — Optima/MNB-alapítvány teljes 266 milliárdos vagyonvesztésének hivatalos rögzítése. Romanowski-védő törvény elfogadása.

2026 január — Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter befogadása 26 vádpont ellenére. 2025-re 72 ezer gyermek született — újabb történelmi mélypont.

2026 február — Czeglédy Csabát első fokon 7 év fegyházra ítélik (9 évig húzódott eljárás). Orbán Sára Maldív-szigeteken nyaral 4iG-vezetővel.

2026 március — Szabó Bence rendőr százados kitálal a Tisza-informatikusok elleni titkosszolgálati műveletről. Orbán visszahozza az üzemanyag-ársapkát: 595 forint a benzinre, 615 forint a dízelre. Hamis bombariadó Szerbiából a választás előtt egy héttel.

2026 április 12. — A Tisza Párt 53,18 százalékkal kétharmados többséget szerez. Részvétel: 79,69 százalék — rendszerváltás óta a legmagasabb. Orbán még aznap este koncedál.

2026 április — Pálinkás Szilveszter százados kitálal a Karmelita-féle csádi missziós tervekről. Magyar Péter bejelenti a Karmelita-kiürítést. Mészáros Lőrinc és Orbán Győző új földbérleti szerződést ír alá. Iratmegsemmisítés a Honvédelmi Minisztériumban és a Külügyben. Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök videója a tisztogatás leállítására.

2026 május — Új Tisza-kormány megalakulása. Megafon és más kormánymédia összeomlik, leépítések. Mol levélben jelzi a kis benzinkutaknak: elfogyott a stratégiai üzemanyag-tartalék. Az MNB-ügyben az ügyészség iratokat foglal le az Állami Számvevőszéknél is.

Az európai szakítás

Az Európai Parlament 2018-ban indított Magyarország ellen jogállamisági eljárást. 2022 végén az EU 18 milliárd euró támogatást fagyasztott be — abból 1 milliárd 2024 végén véglegesen elveszett. Az Európai Bíróság sorra mondta jogellenesnek a magyar törvényeket: a CEU bezárását, a civilek elleni törvényt, a melegellenes „pedofiltörvényt", a Klubrádió lehallgatását.

A választás és ami utána jött

1. április 12-én a Tisza Párt 53,18 százalékkal, kétharmados többséggel megnyerte a választást: 141 mandátum (96 egyéni + 45 listás) a 199-ből. A Fidesz-KDNP 38,01 százalékra esett vissza, 52 mandátumra. A Mi Hazánk 5,63 százalékkal 6 mandátumot szerzett. A DK kiesett a parlamentből. A Fidesz az összes fővárosi kerületet, az összes megyeszékhelyt és minden jelentős várost elveszített. A 106 egyéni választókerületből a Tisza 96-ban győzött. A részvétel 79,69 százalék volt — a rendszerváltás óta a legmagasabb. Orbán még aznap este koncedált. Az új kormány 2026. május 9-én alakult meg.

A választás után derült fény arra, hogy a kormány utolsó heteiben titkosszolgálatokkal próbálták kompromittálni a Tisza informatikusait. Hogy a Honvédelmi Minisztériumban és a Külügyben „nagy hőfokon működtek a darálógépek", iratokat semmisítettek. A leköszönő vezérkari főnök Ruszin-Szendi Romulusz videóban szólított fel a tisztogatás leállítására. Hogy Rogán-közeli pénzek tízmilliárdos nagyságrendben mentek Dubajba és Uruguayba — a NAV pénzmosási jelzésére zárolásokat rendeltek el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját őrizetbe vették — eltűnt 2,5 milliárd forint. Balásy Gyula könnyek között ajánlotta fel az államnak a 80 milliárdosra becsült cégbirodalmát. Csak a választási vereség után utasítottak ki egy orosz hírszerző diplomatát, akit hónapokig védett a kormány.

A Fidesz-média egyszerre roppant össze. A Megafonnál még a választás napján bénultak meg a fizetések — egy hónapra elég pénz maradt. A Mandinernél 150 emberből akár 75-öt is elbocsáthatnak. A TV2 hírműsora, a Tények megszűnt. Az Origo megszüntetése is felmerült. A Hír TV és a TV2, az Index és az Origo, a Mandiner és a Magyar Nemzet közül „mindent együtt nem lehet és valószínűleg nem is érdemes fenntartani" — fogalmazott egy belső forrás. A Mediaworks megyei lapjainál (Boon és társai) is leépítések indultak. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél 110 fős leépítés. A „fekete brigád" hálózata szétoszlott.

Mészáros Lőrinc 2026 áprilisában — a választási vereség után tíz nappal — új földbérleti szerződést kötött Orbán Győzővel: évi 250 ezer forintért bérel öt hektár szántót Hatvanpuszta mellett. A rendszer mintha nem is venné észre, hogy lejárt.

A bebetonozott emberek — és a 2026-os puccsmódszerek

A Fidesz 2010 óta tudatosan helyezett el saját embereit olyan pozíciókba, ahonnan a választás után is évekig vagy évtizedekig blokkolhatják az új kormányt. Ez a „bebetonozás" módszere. A legfontosabb ilyen pozíciók: a Kúria elnöke (Varga Zs. András 2020-tól, mandátuma 2029-ig); az Alkotmánybíróság fideszes többsége 12 éves mandátummal — vagyis 2030 után is ők döntenek; a legfőbb ügyész (Polt Péter 2010 óta); az Állami Számvevőszék elnöke; a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; a Médiahatóság (NMHH) elnöke; az Országos Bírósági Hivatal elnöke — mindenkit a kétharmados Fidesz nevezett ki. A rendőrség élén Pintér Sándor és emberei.

A 2026-os választást megelőző hetekben több kísérlet történt arra, hogy a kormány a választást másfelé fordítsa: a Tisza Párt informatikusai elleni titkosszolgálati művelet, a Vogel-ügyben a manipulált hangfelvételek terjesztése, a szerb hamis bombariadó, a Megafon-deepfake-videók, a választókerületi szintű szavazatvásárlás, a Romanowski-védő törvény, és Orbán Gáspár csádi katonai missziós tervei — mindezek együtt szabály szerinti puccskísérletre vagy legalább puccs-előkészületre utaltak. A magyar titkosszolgálatok belső ügyei (Szabó Bence, Pálinkás kitálalása) szerint a választás körüli hónapokban a hadsereg, a titkosszolgálat, az ügyészség, a rendőrség egyaránt eszközként szolgált a hatalom megőrzésére. 53,18 százalékos tiszás kétharmaddal és 79,69 százalékos részvétellel a választási csalás és a puccs-előkészítés átszállt a számokon.

A „másra mondták, miközben maguk csinálták" minta itt is teljesen tiszta: 16 éven át vádolták az ellenzéket gyűlöletkeltéssel, miközben Orbán saját maga nevezte poloskáknak, féregeknek, eltaposandó ellenségnek azokat, akik nem velük tartanak. 16 éven át vádolták az ellenzéket idegen pénzből finanszírozott akciókkal, miközben az MNB-alapítványból 266 milliárd folyt el a saját körnek. 16 éven át vádolták az ellenzéket választási csalással, miközben szerbiai határon át hamisított bombariadót, romániai halottak nevére szavazott levélborítékokat, falvak buszoztatott szavazóival termelt mandátumokat. 16 éven át vádolták az ellenzéket háborúpártisággal, miközben Orbán Gáspár 50 százalékos emberveszteséggel kalkulált csádi missziót tervezett. A vád mindig pontosan az volt, amit ők maguk csináltak.

Mit tanulnak a többiek

Más országoknak is sikerült a kijózanodás. Lengyelországban nyolc év Kaczyński-uralom után 2023-ban Donald Tusk koalíciója nyert; a 7-es cikkely szerinti uniós eljárást 2024-ben lezárták, és 137 milliárd euró zárolt forrás megnyílt. Csehországban Andrej Babiš oligarcha bukása után 2021-ben Petr Fiala kezdett rendet rakni. Szlovákiában Vladimír Mečiar félautoriter rendszerét 1998-ban szavazták le, tíz év múlva az ország EU- és NATO-tag lett. Spanyolország negyven év Franco-diktatúra után pár év alatt épült át demokráciává. Dél-Korea és Chile katonai diktatúrákból vált virágzó demokráciává.

A közös tanulság: a hatalom évtizedes betonozása sem örök. A magyar 79,69 százalékos részvétel és a kétharmados mandátum olyan erőforrás, amilyennel a fenti országok többsége nem is rendelkezett. Van mire építeni.

Egy nyugodt szó azoknak, akik most rettegnek

Sokan vannak, akik 16 éven át hittek Orbán Viktornak. Hittek annak, hogy ő az „Isten, haza, család" embere, hogy „megvédi az országot" Brüsszeltől, az ukránoktól, a migránsoktól. Most félnek a kormányváltástól: hogy a 13. és 14. havi nyugdíj eltűnik, hogy a CSOK megszűnik, hogy „minden romba dől". Ezt a félelmet a saját választott vezetőjük évek óta tudatosan termelte ki.

A félelem nem szégyen, és a tévedés sem szégyen. Egy gondosan felépített propagandagépezet — bezárt sajtó, egyoldalú televízió, milliárdos plakátkampányok, idősekre célzott manipuláció — bárkit megszédít. A magyar idősek és a vidéki választók nem rosszhiszemű emberek: ők azok, akiknek a Fidesz-média volt a fő tájékoztatási forrása. Senki nem hibáztatható azért, hogy hitte, amit a tévében hallott.

A jó hír: az ország nem omlik össze egy kormányváltással. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Spanyolország mind talpra állt — gyakran erősebbé váltak, mint korábban. A 13. és 14. havi nyugdíj a Tisza Párt programjában is szerepel. A CSOK nem fog megszűnni egyik napról a másikra. A nyugdíjasokat senki nem fenyegeti — ellenkezőleg.

A béke, a család, a haza nem egy ember és nem egy párt tulajdona. Ezek megmaradnak akkor is, ha a rendszer megváltozik. Sőt: most lesz lehetőség arra, hogy ez a három fogalom visszanyerje a valódi értelmét. Magyarország ugyanaz a Magyarország marad. A munka most kezdődik — együtt. Mindannyiunké az ország.

Székely.