Rendkívül feszített tempó vár az új kormányra a hivatalba lépést követő hetekben – derült ki abból az élő műsorból, amelyben László Róbert, a Political Capital választási szakértője és Zárug Péter Farkas elemző beszélgetett a várható első száz napról. A szakemberek szerint nem véletlen, hogy a parlamenti ülésszak meghosszabbítását már most jelezték: egyszerre kell teljesíteni az európai uniós elvárásokat és belefogni az átfogó belpolitikai változtatásokba.

Az egyik legszorítóbb határidő augusztus 31-e, hiszen eddig van lehetőség az uniós felújítási alap forrásainak felszabadítására. Ez azonban nem megy automatikusan: jogszabályok sorát kell módosítani ahhoz, hogy a befagyasztott pénzek valóban Magyarországra érkezhessenek. László Róbert szerint legalább ekkora súllyal esik latba a vagyonvisszaszerzési folyamat beindítása, amely politikai szempontból talán az egyik legmeghatározóbb kérdés lesz az új ciklus elején.

A vagyonvisszaszerzéshez ugyanakkor intézményi és jogi keretek is szükségesek: létre kell hozni a vagyonvisszaszerzési hivatalt, és ki kell dolgozni a teljes eljárás jogi hátterét. „Most mézeshetek vannak, vagy mézes hónapok. Úgy tippelem, hogy úgy egy évig nagyon nagyot nem tud hibázni a kormány, még lesz türelmi idő. De utána már nem” – fogalmazott László Róbert, hozzátéve, hogy ebben az első esztendőben mindent el kell tudni indítani, ami a hatékony kormányzáshoz nélkülözhetetlen.

Zárug Péter Farkas arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző rendszer jogi bebetonozottsága rendkívül erős, és ezeknek a struktúráknak a lebontása nélkül a választási kampányban tett ígéretek – például az M1 közmédium megszüntetése – egyszerűen kivitelezhetetlenek. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az Orbán-kormány mindössze 56 nap alatt több törvényt fogadott el, mint az azt megelőző kabinetek az első száz napjuk alatt összesen, és mindezt érdemi egyeztetés nélkül.

A műsort vezető Fábián Tamás felidézte, hogy Magyar Péter ígéretet tett az ellenzék parlamenti munkába való erőteljesebb bevonására. László Róbert szerint ez a szándék valóban meglesz, hiszen a Tisza Párt a kampány során folyamatosan kultúraváltásról beszélt. „Ha nem ezt fogjuk látni, az lényegesen nagyobb probléma lesz, mint az, hogy ki lesz az igazságügyi miniszter” – jelezte a szakértő. Álláspontja szerint az új kormánynak meg kell teremtenie a társadalmi egyeztetés és az együttműködés intézményes kereteit.

Zárug óvatosabban közelítette meg a kérdést: meglátása szerint a Tisza inkább az alkotmányozási folyamat pluralizálódására utalt, a felpörgetett jogalkotási szakaszt azonban kezdetben nem ez fogja meghatározni. A párt elsősorban jogtechnikai minőségbeli javulást hozhat – például azzal, hogy a kétharmados törvényeket nem egyéni képviselői indítványként terjeszti elő, és a javaslatokat nem kivételes sürgős eljárásban, hanem normál menetben tárgyalja a parlament.