A magyar közélet az elmúlt időszakban olyan, mintha egy folytatásos streamingsorozat zajlana a szemünk előtt, amelynek főszereplője Magyar Péter. A konfliktusokra és szimbolikus gesztusokra építkező politizálása a Facebookon és a YouTube-on a nap huszonnégy órájában követhető, és úgy tűnik, a kormányváltással sem ért véget a műsor. Csupán új évad indult, megváltozott kulisszákkal: a vidéki városok főterei helyett most a Parlament üléstermében zajlik a dráma.

Az új kabinet hivatalba lépése óta lezajlott három parlamenti ülés alapján egyértelműen kirajzolódik: Magyar Péter miniszterelnökként pontosan ott vette fel a fonalat, ahol kampányolóként letette. Egykori közeli barátjával, Gulyás Gergellyel folytatott szóváltásai szappanoperába illő jeleneteket eredményeznek, miközben az új kormányfő a Fidesz tizenhat évének általa vélt mulasztásait immár nem a szabadtéri színpadokról, hanem közvetlenül a kormánypárti képviselők szemébe vágja.

Az Országgyűlési Napló tanúsága szerint a május 26-i ülésen, amikor a KDNP-s Rétvári Bence a Fidesz kormányzati eredményeit próbálta megvédeni, Magyar Péter szinte minden tagmondat után közbeszólt: lopást emlegetett, és Orbán Viktor hollétét firtatta. A hétfői, június 1-jei ülésen valamelyest visszafogottabb volt, az ellenzéki képviselők felszólalásait jórészt csöndben hallgatta végig, néhány bekiabálástól eltekintve viszont a kemény hangnem továbbra is jellemző maradt rá.

A konfrontatív stílusnak több oka is van. Egyrészt Magyar saját szavazótábora is ezt várja tőle, hiszen április 12-én éppen a rendszerváltás ígéretével győzte meg a választókat. Felemelkedésének egyik kulcsa az volt, hogy nem ijedt meg a Fidesztől, választói tisztában vannak ezzel a karakterjegyével. Nehéz is volna úgy hitelesen rendszerváltásról beszélni, ha a parlamenti üléseken úriember módjára elvitatkozgatna a kormánypárti képviselőkkel, mintha az általa kifogásolt másfél évtized meg sem történt volna.

A miniszterelnök éles határvonalat akar húzni saját kormányzása és Orbán Viktor időszaka között, ezért megy neki agresszívan a fideszes képviselőknek – különösen Pócs János és Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szokott terítékre kerülni. A helyzetet az is megkönnyíti számára, hogy Orbán Viktor maga nem foglalta el képviselői helyét, így minden kritika a Fidesz-frakcióra zúdul. Lázár János kastélyügyeit, Rogán Antal jövedelmező tevékenységét vagy Szijjártó Péter Oroszország-politikáját így gyakorlatilag Gulyás Gergelynek kell védenie, mivel az érintettek közül többen ugyan képviselők, de a Házban ritkán bukkannak fel.

Amit Magyar Péter a Parlamentben művel, az lényegében a győzelmi pillanat meghosszabbítása. Mintha azon az állásponton volna, hogy addig kell ütni az ellenfelet, ameddig még földön van – márpedig a Fidesz jelenleg eléggé padlóra szorult. Ez a kormánypárti felszólalásokon is meglátszik: vagy a kampányban már elhasznált témákat – migrációs paktum, LMBTQ-ideológia – ismételgetik, vagy személyében próbálják támadni Magyar Pétert, ami eddig sem hozott eredményt.

A népszerűtlen Sulyok Tamás melletti kiállás sem alkalmas arra, hogy érdemben bővítse a megfogyatkozott szavazótábort. A közvélemény-kutatások adatai is ezt támasztják alá: a 21 Kutatóközpont május 15-én közzétett mérése szerint a Tisza támogatottsága 69 százalékon áll, míg a Fideszé 23 százalékon – a kormánypárt a választás óta tömegesen veszít a hívei közül.

Parlamenti fellépéseivel a miniszterelnök igyekszik végleg ráégetni a Fideszre mindazokat a vádakat, amelyekkel az elmúlt két évben támadta őket. Ezért hozza szóba szinte minden megszólalásakor Lázár János és Rogán Antal vagyongyarapodását, Hatvanpusztát, az MNB-botrányt, a gyermekvédelmi rendszer súlyos visszaéléseit és az állami szolgáltatások siralmas állapotát. A módszer némileg arra emlékeztet, ahogyan a Fidesz 2010 után a gyurcsányozást alkalmazta – csak most a Fidesz tölti be az ördögi szerepet, akinél bármi jobb választás, a bármi pedig a Tisza.

Természetesen a parlamenti show-műsornak is megvannak a korlátai. Magyar Péter is tudatában van annak – és erről több alkalommal beszélt –, hogy az új kormány „mézeshetei” nem tartanak örökké, és pártjának népszerűsége előbb-utóbb csökkenni fog. Különösen akkor, amikor felmerülnek olyan megosztó kérdések, mint a Pride, a benzinárstop esetleges feloldása vagy a melegeket pedofilokkal összemosó, gyermekvédelminek titulált jogszabály jövője. A Fidesz ezekre a témákra azonnal le fog csapni, a kérdés csupán az, hogy a kormány milyen támogatottsággal megy bele ezekbe a vitákba. A miniszterelnök stratégiája éppen az, hogy már most elejét vegye annak, hogy a vereségtől megrendült Fidesz később ütőképesen támadhassa.

Az is kirajzolódik, hogy Magyar Péter a parlament szerepét másként értelmezi, mint elődje. Orbán Viktor ritkán fordult meg a Házban, az azonnali kérdések óráján is csak akkor reagált az ellenzéki felvetésekre, amikor a szabályok ezt kötelezővé tették – ebből adódóan minden megjelenése kiemelt eseménynek számított. Magyar ezzel szemben a parlamenti ülésteremben is főszereplő kíván lenni: az eddigi három ülés jelentős részében az ő Fidesszel és a Mi Hazánkkal vívott szóváltásai uralták a hangulatot. Június 1-jén több mint félórás napirend előtti felszólalása után újabb harminc percen át reagált az ellenzéki észrevételekre.

Ha a Fidesz arra számított, hogy a tapasztalatlan, képviselőként és kormányfőként egyaránt újonc Magyar Pétert a Parlamentben sikerül megszorongatni, akkor csalódniuk kellett. A miniszterelnök láthatóan otthonosan érzi magát ebben a közegben is: könnyedén odasétált egykori barátjához, Gulyás Gergelyhez, amikor Tóth Gábor belügyi államtitkári kinevezésén összevitatkoztak, másnap pedig közvetlenül a frakcióvezető mögé ült be, hogy onnan kövesse a beszédét. A folyamatos jelenléttel és a közösségi médiában gyorsan virálissá váló jeleneteivel Magyar Péter gyakorlatilag elszívja a levegőt a Fidesz elől a kommunikációs térben.