A vasárnapi voksolás végeredménye nem hagy kétséget: a választópolgárok példa nélküli felhatalmazást adtak Magyar Péter formációjának, a Tisza Pártnak az ország irányítására. A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem szerzett ekkora támogatottságot a magyar voksolókon. Közjogi értelemben azonban a hétfői napon még semmi sem módosul: az új törvényhozás összehívásáig és a következő kabinet felállásáig hetek telhetnek el, ezalatt pedig a Fidesz kétharmados parlamenti többsége és a hivatalban lévő kormány lényegében szabad mozgásteret élvez.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését az államfőnek a választást követő harminc napon belül – tehát legkésőbb május 12-ig – kell összehívnia. Hogy ezen a határidőn belül pontosan mikor kerül sor az ülésre, az Sulyok Tamás döntésén múlik, ám józan megfontolás szerint kivárja a jogerős eredményt. A Nemzeti Választási Bizottság az igazságügyi tárca rendelete alapján legkésőbb május 4-éig hirdeti ki a végleges eredményeket. A négy évvel ezelőtti menetrend hasonló volt: az április 3-i szavazás után az NVB április 16-án véglegesítette az adatokat, Áder János pedig május 2-ára hívta össze az új parlamentet.

Az alakuló ülésen tesz javaslatot a köztársasági elnök a kormányfő személyére. Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának vezetője lapunknak kifejtette: a hatályos szabályozásban semmi nem kötelezi Sulyok Tamást arra, hogy a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjét javasolja. A formai feltétel mindössze annyi, hogy a leendő miniszterelnök büntetlen előéletű és a választáson választható legyen. Elvben tehát olyan személy is felkérhető, aki nem indult a voksoláson, ám a jogász szerint az államfőnek értelemszerűen tekintettel kell lennie a politikai realitásra, valamint az ország és a kormányzás stabilitására.

A Tisza Párt kétharmados sikere után aligha képzelhető el más forgatókönyv, mint hogy Sulyok Magyar Pétert kéri fel. A köztársasági elnök egyébként már vasárnap, Facebook-bejegyzésében gratulált a győztes pártnak.

„1990 óta nem volt még arra példa, hogy az Országgyűlés nem választotta volna meg a köztársasági elnök által javasolt miniszterelnök-jelöltet” – emelte ki a Helsinki Bizottság szakértője. Ha mégis ilyen helyzet állna elő, az államfőnek tizenöt napon belül új jelöltet kell állítania. „Próbálkozhat ugyanazzal a jelölttel is, de ez nem mehet a végtelenségig, mert van egy olyan szabály, hogy ha az első javaslattételtől számított negyven napon belül nem sikerül megválasztani az új miniszterelnököt, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet” – fogalmazott Novoszádek. Ilyen esetben új voksolást kellene kiírni.

Török Gábor politikai elemző szerint az államfőnek alig van mérlegelési lehetősége egy egyértelmű parlamenti többség esetén, ilyenkor valójában csak „ceremoniális mellékszereplő” a folyamatban. Mint Facebook-oldalán írta: „Miután ő az első számú őre az államszervezet demokratikus működésének, bármilyen trükközéssel, időhúzással szembe menne az alkotmányos kötelezettségével. Kétségtelen: nincs sehol részletesen leírva, hogy így kell eljárnia, de ha másképp járna el, akkor kilépne a szerepéből – nem véletlen, hogy 1990 után egyetlen államfő sem lépett ilyen útra.”

A Sándor-palota a HVG kérdésére – amely arra irányult, milyen jogi és alaptörvényi szempontok érvényesülnek a kormányalakítási megbízás kiadásakor – azt a választ adta: „A köztársasági elnök a végleges választási eredmények ismeretében, az Alaptörvénynek mindenben megfelelően hozza meg a döntését, amelyről tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt.”

A vasárnap esti eredményváró rendezvényen Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul bízza meg a kormányalakítással, majd lépjen vissza tisztségéből. A leköszönő kabinet felé pedig azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az átmeneti hetekben ne kössön olyan megállapodásokat, amelyek megkötnék az utódkormány kezét.

Egy korábbi, a Telexnek adott interjúban a Tisza elnöke arról beszélt, hogy a jogerős eredmény kihirdetése után személyesen keresi majd fel a Sándor-palotát, hogy sürgesse a kinevezést és az új parlament összehívását. Magyar célja, hogy az átadás-átvétel a lehető leggyorsabban menjen végbe, így – ahogy fogalmazott – „a lehető legkevesebb kárt tudja még okozni ez a kormány a hazánknak, a lehető legkevésbé tudja eladósítani vagy éppen kiárusítani a hazánkat”. Hozzátette: konkrét listájuk van arról, milyen adatokra lesz szükségük az átvételhez, nehogy a regnáló kabinet akadályozhassa az állami működés folytonosságát.

A miniszterelnököt az új Országgyűlés választja meg, ehhez az összes képviselő több mint felének támogatása kell. A minisztereket ezt követően a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki – ebbe a parlamentnek már nincs beleszólása. Az új kabinet a miniszterek eskütételével hivatalosan is megalakul. Ez rendszerint gyorsan lezajlik: négy évvel ezelőtt május 16-án tette le hivatali esküjét Orbán Viktor, az új kormány pedig nyolc nappal később állt fel.

Az átmeneti időszakot Novoszádek Nóra szerint érdemes két szakaszra bontani. „Az új Országgyűlés megalakulásáig olyan, mintha minden a régiben menne. Ugyanazt csinálhatják az országgyűlési képviselők és a kormány, mint most.” Ez azt jelenti, hogy ebben az időablakban gyakorlatilag bármilyen jogszabály módosítható – beleértve az olyan kétharmados törvényeket is, mint az Alaptörvény, a választási kódex vagy a költségvetési törvény.

Még ha élnének is ezzel a lehetőséggel, az ilyen módosítások nem maradnának sokáig hatályban. A Tisza Párt kétharmados felhatalmazásának köszönhetően akár már az alakuló ülésen visszavonhatóak lennének mindazok a döntések, amelyeket a mostani fideszes többség a választás után hozott.

Az átmeneti időszak fordulópontját a parlament alakuló ülése jelenti. Ettől a pillanattól kezdve az Orbán-kabinet már csak ügyvezetőként működhet az új kormány felállásáig. Ebben a státuszban erősen korlátozottak a jogkörei: nemzetközi szerződést nem köthet, kormányrendeletet pedig csak akkor alkothat, ha arra törvényi felhatalmazása van, és „halaszthatatlan esetről” van szó.

A Helsinki Bizottság jogásza szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak olyan végrehajtási szabályok kibocsátására van mód, amelyekhez a parlament konkrét törvényben adott felhatalmazást – jellemzően egy adott jogszabály részletszabályainak megalkotására. Ha a kabinet túllépné ezeket a kereteket, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezheti a vitatott rendeletet.

Az ügyvezető kabinetet ügyvezető miniszterelnök vezeti, aki ebben az időszakban már nem javasolhatja miniszter leváltását vagy új miniszter kinevezését, és rendeletalkotási mozgástere is hasonlóan szűk, mint a kormánynak. Egyebekben azonban változatlanul gyakorolhatja a kormányfői jogköröket.

A mostani átmenet azért is sajátos, mert a háborús veszélyhelyzet május 13-ig hatályban marad, vagyis addig a kormány továbbra is hozhat veszélyhelyzeti rendeleteket. Ez olyan eszköz, amellyel a kabinet 2020 óta gyakran és előszeretettel él. „Azt láttuk az elmúlt években, hogy nagyon sok esetben olyan kérdésben hoznak veszélyhelyzeti rendeletet, aminek nincs köze a veszélyhelyzet kihirdetésének alapjához” – mutatott rá Novoszádek. Hangsúlyozta: ez azért is aggályos, mert a különleges jogrend rendeltetése szerint kivételes, ideiglenes helyzetek kezelésére szolgálna.

A veszélyhelyzetet a kormány bármikor megszüntetheti, így elvileg akár az új parlament alakuló ülését megelőző napon is feloldhatná. Az új kormány a hatályos szabályok alapján 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, ezt pedig a parlament kétharmados felhatalmazásával alkalmanként legfeljebb félévvel lehet meghosszabbítani.

Az Alaptörvény tavalyi, tizenötödik módosítása ugyanakkor szűkítette a kormány lehetőségeit a különleges jogrend idején. Idén januártól külön, kétharmados parlamenti felhatalmazás szükséges ahhoz, hogy a kabinet rendeleti úton törvényeket függesszen fel vagy törvényi rendelkezésektől térjen el. Ezt a meghatalmazást a parlament alkalmanként hat hónapra adhatja meg, akár konkrét területre, akár általánosan – és az Orbán-kormány eddig minden esetben meg is kapta.

Maga a veszélyhelyzet sorsáról a Tisza elnöke a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: a megszüntetésről csak akkor tudnak felelős döntést hozni, ha a kormányváltás után tisztán látják, „mi a valóság, milyen kitettségek és veszélyek vannak”.