Súlyosabb helyzetben találja magát a Fidesz, mint maga Orbán Viktor – ezzel a tömör értékeléssel jellemezte egy korábbi kormánytag azt a válságot, amellyel az ország sorsát tizenhat éven át szinte korlátlanul irányító pártnak szembe kell néznie a következő hónapokban. Beszélgetőpartnerünk szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz túléli a vereséget, sőt azt sem zárta ki, hogy a párt elveszítette azt a képességét, amellyel választást lehet nyerni.

Az elmúlt napokban a párt felső köreihez tartozó, a kormányzásban és a kampányban egyaránt szerepet vállaló politikusokkal folytattunk beszélgetéseket. A nyíltabb megnyilatkozás érdekében teljes anonimitást biztosítottunk számukra. A vereség okait firtató kérdéseinkre többen Orbán Viktor személyes felelősségét is szóba hozták, abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy egyelőre nincs olyan politikus a pártban, aki a volt miniszterelnök helyébe léphetne.

Bár valamennyien elismerik, hogy a megújuláshoz friss arcokra van szükség, ezt megítélésük szerint kizárólag Orbán képes levezényelni. "A személyközi viszonyok miatt, mert más nem tudja levezényelni a sorcserét" – fogalmazott egyikük, hozzátéve azt is, hogy a pénzügyi háttér is Orbánnál és a hozzá közel álló körnél összpontosul.

A beszélgetésekből kiderült: a kétharmados vereség személyesen is mélyen megrendítette őket. Talán éppen azért, mert a választás elvesztését korábban elképzelhetetlennek tartották. Egyikük szerint épp ez "a hübrisz, a legyőzhetetlenség mítosza" lett az egyik vesztük. A 2024-es európai parlamenti választás már figyelmeztető jel lett volna, és akkor váltani kellett volna. Orbán azonban előbb az EU soros elnökségébe vetette magát, majd indiai látogatása következett, és csak 2025 márciusában jelezte, hogy gond van. Még másfél évvel a választás előtt is tartotta magát az a meggyőződés, hogy a vereség elképzelhetetlen.

Egy másik forrás szerint a soros elnökség és különösen Donald Trump 2024 novemberi győzelme nyomán szilárd hitük volt abban, hogy az ukrajnai háború rövidesen véget ér. Mivel a kormány gyakorlatilag minden gazdasági nehézség okát a háborúra hárította, ehhez komoly reményeket fűztek. "A repülőrajt nem hiba volt, tényleg hittünk benne" – fogalmazott.

Utólag visszanézve azonban valamennyien a gazdasági helyzetet jelölik meg a vereség fő okaként. "Az elmúlt három évben gyakorlatilag nem volt növekedés, közben dübörgött az infláció" – mondta egyikük, aki szerint ebben annak is szerepe volt, hogy a magyar gazdaság szinte teljes egészében az autógyártásra épült, ami szintén Orbán személyes döntése volt. Megítélése szerint ennek volt logikája, de hatalmas kockázatot is jelent, ezért az új, Magyar Péter vezette kabinetnek a gazdaság szerkezetén is változtatnia kell majd.

Egy másik forrás a korrupció témájának áttörését – vagy ahogy fideszes szóhasználatban hívják, a "korrupciós vád" sikerét – is ebben az összefüggésben látja. Felidézte, hogy az ellenzék már 2022-ben is a korrupcióra építette kampányát, de akkor ez nem foglalkoztatta különösebben az embereket. Az inflációs sokk hatására azonban a beszűkülő gazdasági mozgástér miatt a korrupcióérzet a Fidesz egyik fontos bázisát jelentő kisvállalkozói rétegben is felerősödött.

"Mivel fent is beszűkültek a lehetőségek, a nagyok is lefele nyúltak" – fogalmazta meg az egyik beszélgetőpartner. Akiktől pedig elvették a lehetőségeket, azok automatikusan korrupciót feltételeztek a háttérben. "Más a fénytörés, ha mindenkinek rosszabbul megy" – jegyezte meg egy másik forrásunk. Becsléseik szerint 500-600 ezer szavazó pártolhatott át a Tiszához a gazdasági helyzet és a korrupcióérzet miatt.

Érdekes módon a változás elmaradását is külső körülményekkel magyarázzák. Egyikük úgy látja: 2024-ben szükség lett volna személyi és politikai változtatásokra, ám Orbán – aki 2022-ben épp a nemzetközi helyzet kiéleződése miatt alakította át jelentősen a kormányát – ezúttal a stabilitás mellett tette le a voksát. Egy nagyobb változás talán enyhítette volna a változatlanság érzését, amit mindegyikük a kudarc okai közé sorol.

Ezt a magyarázatot a nyilvánosság előtt is hangoztatják. "A 16 év az valóban úgy tűnik, hogy önmagában is egy érv volt. Hogyha tökéletes emberek vagy szentek kormányozták volna az országot, ami nyilván nem így volt, 16 év után az emberek egy része úgy gondolja, hogy épp elég ideje vannak már itt ahhoz, hogy még valami jót tegyenek" – fogalmazott Gulyás Gergely a Bayer Show legutóbbi adásában.

Háttérbeszélgetéseink során sem merült fel komolyan, hogy a változatlanságon túl magának a kormányzás színvonalának is lehettek volna problémái. Gulyás a Bayer Show-ban is a kabinet eredményeit sorolta, Orbán Viktor pedig a "vívmányok" megvédésére szólít fel. Egyetlen forrásunk ismerte el, hogy az elmúlt három év nehézségei talán enyhíthetők lettek volna, ha az azt megelőző tizenkét évben nem prociklikus politikát folytatnak, és nem a büszkén emlegetett reálbér-emelésekkel felfűtött kereslettel érték volna el a szintén büszkén hivatkozott GDP-növekedést.

Orbán személyes felelőssége a fiatal szavazók elvesztésével kapcsolatban is felmerült. "40 alatt más a viszony az EU-hoz" – mutatott rá az egyik forrás, miközben a brüsszelezés a kormány központi témája volt. Mások szerint az EU részéről 2025 őszén érkezett jelzés, hogy ezt a vonalat le kellene állítani, ám mivel ez nem történt meg, Brüsszelben világossá tették: "nem lehet egy amerikai/orosz faltörő kos az Európai Tanácsban". Egyesek úgy vélik, ezzel függhet össze, hogy a kampány hajrájában nyugati szolgálatok lehallgatott beszélgetéseket szivárogtattak ki a sajtónak. Ennek nyomán a kormány orosz ügynökként jelenhetett meg, amit fideszes beszélgetőpartnereink természetesen visszautasítanak.

A jövő irányának kijelöléséhez először a múlt értékelésében kellene közös álláspontra jutni – ebben mindenki egyetértett. Ugyanakkor azt is érzékeltetik, hogy ettől még távol állnak. A Fidesz tisztújító kongresszusát június 13-ára hirdették meg, amelyre el kellene készíteni a vereség értékelését, de van, aki szerint az egységes állásponthoz akár ősz is kellhet.

Bárhogy is alakul, első körben – a vereségben viselt felelőssége ellenére – Orbánt választják újra elnöknek. A mandátum egy évre szól, és többen úgy értelmezik ezt, hogy próbaidőszakról van szó: jövő ilyenkor az aktuális erőviszonyok tükrében dönthetnek arról, melyik irányba érdemes elindulni.

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a radikális szavazók visszahódítását jelölte meg prioritásként, nehogy a jobboldal szélén egy erősebb párt szerveződjön. Szóba hozta a mozgalomépítést is, amiről politikai főtanácsadója és kampányfőnöke, Orbán Balázs is beszélt a Patriótának. "Mozgalmat lelkesedésből lehet építeni, amihez három dolog kell: ellenállni a rossz kormányzásnak, hiteles mondanivaló és új emberek" – fogalmazta meg az egyik beszélgetőpartnerünk.

"A lelkesedés épülőben van, ha optimistán akarok fogalmazni" – jelezte egy másik forrás, aki szintén arra számít, hogy ha Magyar Péter kormányzása nehézségekbe ütközik, akkor egyes szavozói becsapva érezhetik magukat. Megítélése szerint a mozgalomépítés a párt újjászervezését szolgálja, mert az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz kizárólag a kormányzás kiszolgálójává vált.

Ez a személyi állományon is meglátszik: az elmúlt 16 évben "munkavállalókat kerestünk" – fogalmazott a forrás. A generációváltást elkerülhetetlennek tartja, ehhez azonban "játékosmegfigyelői" szemléletre van szükség, vagyis a közösségi médiát kellene pásztázni olyan arcok után, akik hitelesen tudják képviselni a párt nézeteit.

A többiek ennél jóval visszafogottabbak: szerintük már a stratégia kidolgozása is hosszú folyamat lesz. Egyikük szerint hozzá kell szokniuk, hogy 16 év elteltével már nem ők szabják a feltételeket, "viszonyulnunk kell a kormányhoz". A stratégiát a kormányzás minősége és a gazdasági helyzet mellett az is befolyásolja majd, hogy milyen közjogi rendszer alakul ki. Amennyiben például a választási rendszert visszaalakítják kétfordulósra, vagy arányosabbá teszik, akár ésszerű lehet, hogy a Fideszen belüli különböző frakciók önálló pártokká szerveződjenek. A jelenlegi rendszerben ez öngyilkos lépés lenne.

Új helyzetet teremthet az is, ha a köztársasági elnököt közvetlenül választanák – erről Magyar Péter a miniszterelnöki felkérésekor Sulyok Tamással is egyeztetett. Egy ilyen felhatalmazás önmagában megerősítené az államfői tisztséget. Akik szerint a Fidesz jövője még távolról sem eldöntött, egyúttal úgy gondolják: sietniük sem kell. Az önkormányzati választás előrehozatalát csupán egyetlen beszélgetőpartnerünk tartja reális lehetőségnek, a többiek szerint ez jogilag szinte megvalósíthatatlan volna. 2029 pedig még messze van.