Pont kerül a győri önkormányzati médiabirodalom történetére: a Győr Plusz Média Zrt.-t fenntartó Győr-Szol Zrt. igazgatótanácsa kedden úgy döntött, hogy felszámolja a céget. A határozat nyomán megszűnik a Győr Plusz Televízió, a Győr Plusz Rádió, a Győr Plusz Hetilap, valamint a Győrplusz.hu hírportál is – vagyis a város teljes önkormányzati médiakínálata eltűnik.

A városban hetek óta találgatták a médiaholding jövőjét, a fő kérdés elsősorban az volt, hogy az online felület esetleg megmaradhat-e valamilyen formában. A többi orgánum sorsa lényegében már korábban eldőlt, a hetilap esetében pedig egészen konkrétan: múlt pénteken az olvasóktól is elköszönt a szerkesztőség az utolsó megjelent lapszámban.

A Győr+ honlapján közzétett tájékoztatás szerint a vezetés az elmúlt időszakban több irányban is tárgyalásokat folytatott, hogy a társaság fennmaradhasson, kiemelten a több mint negyven munkavállaló állásának megtartása érdekében. Ezek az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. A háttérben nyilvánvalóan ott húzódik a Győr-Szol jelenlegi súlyos helyzete is, hiszen a cégnél robbant ki az úgynevezett 1,7 milliárdos lakáskalap-botrány, amelynek következményeként napokkal ezelőtt az elnök-vezérigazgató is távozott pozíciójából.

A teljes portfólió felszámolása azt jelenti, hogy közel ötven szakember – újságírók, szerkesztők, televíziós és rádiós munkatársak – kerül utcára. Reális esély nincs arra, hogy ennyi médiás szakembert Győr piaca felszívjon. A városi médiacentrum sorsa lényegében akkor pecsételődött meg, amikor a Fidesz elveszítette az önkormányzati választást: a párt korábban gyakorlatilag saját kommunikációs eszközeként használta a vállalatot.

Az új, ellenzéki városvezetés – Pintér Bence polgármesterrel az élen – számos alkalommal kritizálta a médiaholding nyilvánvaló egyoldalúságát, a Győrplusz név helyett gyakran „Fideszpluszként” emlegetve azt. Ez a kritika nem volt megalapozatlan: a Mérték Médiaelemző Műhely idén márciusban éppen a lakásalap-ügyet alapul véve vizsgálta meg a hírportál kiegyensúlyozottságát. A botrány kirobbanását követő húsz nap során megjelent 525 online cikkből 68-at elemeztek, amelyek a polgármesterrel, a Győr-Szollal vagy a győri közgyűléssel foglalkoztak. Megállapításuk szerint a GyőrPlusz szerkesztési gyakorlata a közszolgálatiság helyett a korábbi politikai erővonalakhoz igazodó, aszimmetrikus és kiegyensúlyozatlan tájékoztatást valósít meg.

A médiumot a fideszes vezetés évről évre szorosabban tartotta a kezében. A Borkai Zsolt polgármestersége idején még megfigyelhető volt valamiféle közszolgálati attitűd, ám az őt követő Dézsi Csaba András már oldalakon keresztül szerepelt a hetilapban, az online felületen, sőt a rádióban saját műsort is kapott. Ehhez képest Pintér Bence neve a megválasztását követően alig bukkant fel a felületeken; helyette a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozhatott szinte minden lényeges helyi kérdésben.

A Győr+ Média vezetésében az elmúlt években folyamatos mozgolódás zajlott, többek között Knézy Jenő is távozott a vezérigazgatói posztról. A legkirívóbb helyzet azonban a közelmúltban alakult ki: 2026 januárjától Tóth Rebekát, a Fidelitas volt megyei elnökét nevezték volna ki vezérigazgatónak, a hírcentrumot pedig Forgács – azóta nevet változtatva Holló – Bernadett irányította.

A tartalmi problémák mellett a médiaholding finanszírozása legalább ekkora gondot jelentett. Kósa Roland alpolgármester adatai szerint 2016 óta több mint egymilliárd forintnyi támogatás érkezett a Győr+ Médiához az anyacégtől, a Győr-Szoltól, a cég mégis a fizetésképtelenség küszöbére jutott.