Jelentős irányváltás körvonalazódik a magyar lakáspolitikában: az új kormány tagjai a hét első napjaiban tartott parlamenti meghallgatásaikon arról beszéltek, hogy a korábbi kabinet aránytalanul nagy súlyt fektetett a saját tulajdonú lakások ösztönzésére. Ehelyett egy összetettebb, több lábon álló rendszert képzelnek el, amelyben kiemelt szerep jutna egy bérlakásépítési programnak – ennek finanszírozásához részben európai uniós forrásokat is bevonnának.

Kármán András pénzügyminiszter a meghallgatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlanárak emelkedése az elmúlt időszakban hazánkban volt az egyik legmagasabb a régióban. Mint fogalmazott, ehhez érdemben hozzájárult, hogy a korábbi kormányzat lakáspolitikája egyoldalúan a tulajdonszerzést és a keresleti oldalt erősítette, miközben a kínálati oldal fejlesztése háttérbe szorult.

A megfizethetőségi problémát a számok is jól szemléltetik. A Magyar Nemzeti Bank idei Lakáspiaci jelentésében közölt lakásár/jövedelem mutató szerint Debrecenben (13,9), Budapesten (12,5) és Szegeden (12,1) alakult a legrosszabbul a lakhatás megfizethetősége – ezekben a városokban kell a legtöbb évnyi jövedelmet félretenni egy lakás megvásárlásához.

A háttérben a Tisza Párt választási programja húzódik meg, amely az állami szociális bérlakásépítési program elindítása mellett a magánszektor bevonását is célul tűzte ki. Az elképzelés szerint olyan jogi, pénzügyi és adózási ösztönzőket alakítanának ki, amelyek a piaci szereplőket is érdekeltté tennék abban, hogy új, megfizethető bérlakásokat hozzanak létre piaci alapon.

A konkrét végrehajtásról Vitézy Dávid közlekedési és építésügyi miniszter beszélt: a 24.hu kérdésére meghallgatása után jelezte, hogy a hivatalba lépő kabinetben őt bízták meg a megfizethető lakhatást szolgáló programok kidolgozásával, valamint a Tisza programjában szereplő bérlakásépítési elképzelés képviseletével.