Egyszerre több fronton is keményebb fellépésre szánta el magát az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben. A testület szerdai közleménye alapján friss kötelezettségszegési eljárások indultak Budapest ellen, miközben két régóta húzódó vitát Brüsszel immár az Európai Unió Bírósága elé visz. Az érintett területek között szerepel a kiskereskedelmi különadó, az európai elfogatóparancs alkalmazása, a migránscsempészetre vonatkozó szankciórendszer, valamint az üzemanyagárak szabályozása is.

A bírósági szakaszba lépő ügyek egyike a kiskereskedelmi adóhoz kapcsolódik. A Bizottság álláspontja szerint a hatályos magyar konstrukció a letelepedés szabadságát korlátozza, mivel a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cégeknek nincs lehetőségük arra, hogy üzleti modelljüket a hazai vállalatokéhoz hasonló módon átszervezzék. Brüsszel 2024 októberében küldte ki az első felszólító levelet, majd 2025 júniusában indokolással ellátott véleményt fogalmazott meg, ám miután a magyar fél vitatja a jogsértés tényét, az ügy most a luxembourgi bírák elé kerül.

Hasonló pályára került az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat hazai átültetésének kérdése. Az első felszólító levél már 2021-ben megérkezett Budapestre. A Bizottság indoklása szerint a magyar jog hibásan ülteti át a megtagadási okokat azzal, hogy bizonyos, Magyarországon nem büntetendő cselekmények esetén kötelezi az igazságügyi szerveket az elfogatóparancs teljesítésének elutasítására. A testület az eddig megtett magyar lépéseket nem ítélte kielégítőnek, ezért – Csehországgal együtt – ebben az ügyben is bírósághoz fordul.

A perben elbukott eljárások súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak: amennyiben a magyar kormány nem nyer az ügyekben, vagy közben nem módosítja a kifogásolt szabályokat és nem győzi meg álláspontjáról a Bizottságot, akkor pénzbírságra számíthat, amelyet közvetlenül levonhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokból.

Az új eljárások közül kiemelt figyelmet kap a migránscsempészet büntetésére vonatkozó magyar szabályozás. Brüsszel értékelése szerint a hatóságok nem teljesítik azt a kötelezettséget, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak az embercsempészekkel szemben. A testület szerint a magyar gyakorlat ellentétes a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség biztonsági céljaival, emellett aláássa a közös bevándorlási és határellenőrzési politikát, valamint sérti a tagállamok közötti jóhiszemű együttműködés elvét.

A vita gyökere a 2023 áprilisában kiadott kormányrendelet, amely a migránscsempészet miatt elítélteknél a szabadságvesztést reintegrációs őrizetté minősítette át. A szabályozás értelmében a külföldi állampolgárságú elítélteket büntetésük töredékének letöltése után szabadon engedték, és 72 órán belül el kellett hagyniuk az ország területét, hogy a reintegrációs őrizet hátralévő részét hazájukban vagy szokásos tartózkodási helyükön töltsék le. Az ügyben még 2023-ban indult eljárás, majd 2024 októberében léptek tovább, 2025 májusában pedig már a bíróság asztalára került az ügy.

A kifogásolt 2023-as rendeletet egy 2025. június 19-én elfogadott törvény ugyan hatályon kívül helyezte, ám ugyanez a jogszabály módosította a büntetőeljárási kódexet is: lehetővé tette, hogy az embercsempészet gyanúsítottjaival szemben az eljárást feltételesen felfüggesszék. A Bizottság szerint ezek a rendelkezések a rendszerszintű büntetlenség veszélyét hordozzák magukban, és kiüresítik az uniós jog által előírt büntetőjogi szabályokat. Brüsszel ezért újabb felszólító levelet küld, amelyre kivételesen csak egy hónap áll rendelkezésre a válaszadásra.

Az üzemanyagárak ügyében – Szlovákia mellett – Magyarország is kötelezettségszegési eljárással szembesül. A kifogás szerint a kedvezményes rögzített árak kizárólag a magyar rendszámú gépjárművek vezetőire vonatkoznak, míg a külföldi rendszámmal közlekedők kénytelenek a magasabb piaci árat kifizetni. Ez Brüsszel szerint sérti az egységes piac alappilléreit: az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad áramlását, az egyenlő bánásmód követelményét, a közúti fuvarozási szolgáltatások szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

A felszólító levelek kézhezvételét követően a tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre a válaszadásra; ennek elmaradása vagy elutasító válasz esetén következik az indokolással ellátott vélemény, amely a perhez vezető út utolsó állomása. Ilyen véleményt kapott Magyarország amiatt is, mert nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló uniós irányelv átültetésére vonatkozó intézkedéseit.

Hasonló dokumentum érkezett egy másik, sokkal nagyobb gazdasági súlyú témában is: a magyar hatóságok a Bizottság szerint nem léptek fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások tilalmának megsértése ellen, amelyet az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egyértelművé tett. A jogsértések Brüsszel megfogalmazása szerint a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol-csoporthoz tartozó vállalatok intézkedéseiből erednek, amelyek ütköznek a tagállamok közötti beruházási választottbírósági eljárások uniós tilalmával. Magyarországnak két hónapja van a válaszadásra és a szükséges lépések megtételére, ennek hiányában az ügy szintén a luxembourgi bíróság elé kerülhet.