Megosztott a Fidesz választói tábora abban a kérdésben, hogy Orbán Viktornak az áprilisi vereség után meg kellene-e válnia a pártelnöki tisztségtől. A 21 Kutatóközpont a Telex felkérésére végzett telefonos közvélemény-kutatást május 9. és 13. között, ezer fő bevonásával, és az eredmények árnyalt képet rajzolnak ki: miközben a párthoz továbbra is hű szavazók kétharmada ragaszkodik Orbánhoz, az elpártoltak körében már többségben vannak azok, akik váltást szeretnének.

A miniszterelnök a Fidesz történelmi vereségét követően szóban ugyan elismerte a felelősségét, ám a pártvezetésről – sokak várakozásával ellentétben – nyilvánosan nem mondott le. Bánki Erik beszámolója szerint a választmány április végi zárt ülésén Orbán felajánlotta távozását a tagságnak, a végleges döntés azonban a június 13-ára összehívott tisztújító kongresszuson születik majd meg. A pártelnök egyébként már jelezte: amennyiben a kongresszus bizalmat szavaz neki, készen áll a folytatásra – vagyis eddigi nyilatkozatai alapján szó sincs visszavonulásról.

Érdemes felidézni, hogy Orbánt 1993-ban választották először a Fidesz élére, és néhány évnyi megszakítással azóta is ő vezeti a pártot. Eddigi pályafutása során egyetlen tisztújításon akadt csak kihívója: 1994-ben Wachsler Tamás próbálkozott sikertelenül.

A választás óta ugyanakkor még a kormánypárt politikusainak megnyilvánulásaiban is felbukkant a dilemma, hogy a párt jövője szempontjából melyik út lenne kifizetődőbb. Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester a Mandinernek úgy fogalmazott a leköszönő kormányfőről: „Valahogy fel kell oldani az ellentmondást, hogy az ő személye nagyon fontos a közösség számára, de immáron van egy része az országnak, amely elsősorban miatta utasítja el a Fidesz politikáját.”

A kutatás külön rákérdezett arra, hogy az áprilisban a Fideszre voksolók szerint át kellene-e adnia Orbánnak a pártvezetést. A válaszadók 64 százaléka úgy vélekedett, hogy a Fidesz Orbán nélkül nem létezhet, 28 százalékuk viszont helyesebbnek tartaná, ha más venné át a stafétát. Utóbbi csoport tagjainak többsége azonban konkrét utódot már nem tudott megnevezni.

Összességében a fideszes szavazóknak mindössze 12 százaléka volt képes nevet is mondani a lehetséges utód kérdésében. A legtöbb említést – 5 százalékot – Szijjártó Péter kapta, ami nem meglepő, hiszen a külügyminiszter Orbán és Lázár mellett a kampány egyik arca volt, ráadásul Orbán után őt tartják a legismertebb és legnépszerűbb fideszes politikusnak. Hasonló arányban szerepelt a listán Gulyás Gergely is, amiben szerepet játszhat, hogy a párt új parlamenti frakcióvezetőjeként az elmúlt hetekben kiemelt szerephez jutott.

A válaszok között akadt néhány meglepő tipp is: páran Varga Juditot látnák szívesen az élen. A volt igazságügyi miniszter – Magyar Péter egykori felesége – a kegyelmi botrány óta visszavonultan él, és eddig nem jelzett semmilyen szándékot a politikai visszatérésre. Lázár Jánost mindössze egyetlen válaszadó említette, holott korábban éveken át őt tartották Orbán egyik lehetséges örökösének.

A legmarkánsabb különbség azok között mutatkozik, akik áprilisban még a Fideszre szavaztak, de azóta hátat fordítottak a pártnak. Ebben a csoportban már 53 százalékos többség van amellett, hogy Orbánnak át kellene adnia a pártvezetést, ugyanakkor harmaduk sem tudott konkrét utódjelöltet megnevezni.

Módszertan: A 21 Kutatóközpont telefonos felmérése 2026. május 9. és 13. között készült a Telex megrendelésére, ezer fő megkérdezésével. A minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint. A minta a teljes lakosságra nézve reprezentatív, az értékek +/- 3 százalékponttal térhetnek el a teljes lakosság megkérdezése esetén kapott adatoktól, részsokaságok esetében pedig a hibahatár ennél magasabb is lehet.