Szokatlan jelenetnek lehettek tanúi a parlament keddi ülésnapját követők: Magyar Péter miniszterelnök, miután Forsthoffer Ágnes házelnök már nem biztosított számára szót, egyszerűen odasétált Gulyás Gergelyhez, és mikrofon nélkül, négyszemközt folytatta vele az érvelést. A találgatásokra később mindkét politikus posztja adott választ – kiderült, hogy az új rendészeti államtitkár, Tóth Gábor körüli vitát fűzték tovább, immár a nyilvánosság szeme előtt.

A vita gyökere az új kormánystruktúra egyik vasárnapi személyi döntésében keresendő. Tóth Gábor, a főváros egykori rendőrfőkapitánya kapott megbízást a belügyi tárca rendészeti államtitkári posztjára. Pósfai Gábor belügyminiszter a kinevezésről szóló közleményében úgy fogalmazott, hogy Tóth több évtizedes rendvédelmi és civil vezetői tapasztalatát a belügy megújításának szolgálatába kívánja állítani. Tóth pályája szempontjából lényeges, hogy 2003 és 2007 között budapesti főkapitány-helyettesként, majd 2007 és 2010 között főkapitányként dolgozott, pozíciójából pedig a 2010-es kormányváltást követően Pintér Sándor akkori belügyminiszter mentette fel.

A keddi ülésen mind a Fidesz, mind a Mi Hazánk frakciója élesen támadta a kinevezést, arra hivatkozva, hogy Tóth 2006 őszén, a rendőri túlkapások időszakában a BRFK egyik vezetőjeként szolgált. Novák Előd a felszólalásában „terrorfőkapitánynak”, bűnözőnek és a 2006-os események egyik fő felelősének minősítette, Takács Árpád pedig részletesen sorolta azokat a kifogásokat, amelyeket az akkori működéssel szemben megfogalmazott.

Az érdemi szóváltás azután bontakozott ki, hogy Magyar Péter ügyrendi javaslat formájában reagált a Fidesz felvetéseire. Gulyás Gergely – szintén ügyrendi javaslat keretében – ismét bírálattal illette Tóthot. Mivel a házelnök Magyarnak nem adott újabb szólási lehetőséget, a miniszterelnök személyesen Gulyáshoz lépett oda. Két érvet hozott fel: egyrészt 2007-ben a Fidesz is támogatta Tóth budapesti főkapitányi kinevezését, másrészt 2010-ben maga Gulyás méltatta a rendőr munkáját a parlamentben. A frakcióvezető utólag pontosított: szerinte ő mindössze annyit ismert el akkor, hogy a 2007-es kinevezést követően a rendőrség más logika szerint kezelte a tüntetéseket, mint 2006-ban.

A két álláspont megértéséhez érdemes felidézni, hogy 2006 őszén Tóth bűnügyi helyettesi pozíciót töltött be a BRFK-n. Ez a feladatkör a bűncselekmények felderítését foglalja magában, a tömegoszlatások és tüntetéskezelések irányítása nem tartozott hozzá. A mai napig nem került elő olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy törvénysértő rendőri fellépésre adott volna utasítást – ha létezne ilyen dokumentum, azt a kritikus oldal minden bizonnyal régen napvilágra hozta volna.

A Fidesz és a Mi Hazánk érvelése ezért nem a tevőleges felelősségre épül, hanem arra az általános vezetői felelősségre, amely Tóthot Gergényi Péter főkapitány helyetteseként terhelte. „Tény, hogy Tóth Gábor Gergényi budapesti rendőrfőkapitány helyettese volt a brutális rendőri túlkapások és a gyülekezési jog alkotmánysértő korlátozása alatt. Én ennyit állítottam a miniszterelnök velem szembeni valóban méltatlan és személyes támadására válaszolva” – fogalmazott Gulyás.

Magyar Péter értelmezésében a fideszes felháborodás következetlen, mivel „Tóth Gábor 2006-ban a BRFK bűnügyi helyettese volt, semmilyen felelősség nem terheli a 2006-os rendőri túlkapásokban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2007-ben a Fidesz megszavazta őt budapesti rendőrfőkapitánynak.” A korabeli sajtó visszakeresésével ez az állítás igazolható is.

Gergényi Pétert ugyanis 2007 májusában mentették fel a fővárosi főkapitányi tisztségéből, az országos rendőrfőkapitány pedig június 6-án jelölte utódjául addigi helyettesét, Tóthot. A fővárosi közgyűlés Városrendészeti Bizottsága június 11-én hallgatta meg, és a testület egyhangú támogatásáról biztosította – az MSZP-s és a fideszes képviselők egyaránt megszavazták.

Még aznap este, 23 óra körül megjelent egy cikk a Magyar Nemzetben Pilhál Tamás tollából, amely beszámolt a bizalmi szavazásról. A tudósítás szerint „Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes alelnöke azzal indokolta az ellenzéki támogatást, hogy Tóth Gábor tavaly ősszel bűnügyi főkapitány-helyettesként nem vállalt szerepet a brutális rendőri fellépés levezénylésében, viszont a tavaszi, jogszerű rendőri akciók irányításából kivette a részét”. Vagyis a fővárosi Fidesz akkor – alig néhány hónappal az események után – maga is amellett foglalt állást, hogy Tóthnak nem volt köze az előző évi erőszakos rendőri akciókhoz.

A miniszterelnök posztjának másik hivatkozási pontja az volt, hogy „maga Gulyás Gergely dicsérte meg Tóth Gábor munkáját 2010-ben a Parlamentben, amit jegyzőkönyvek bizonyítanak”. Gulyás erre úgy reagált: „amire Magyar Péter utal, az az, hogy ezt követően 2007 őszétől Tóth Gábor lett a budapesti főkapitány. Tény, hogy utána a rendőrség egészen másként kezelte a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket, mint korábban. Ezt dr. Tóth Gábor 2010-es parlamenti bizottsági meghallgatásán is elismertem, ahol az új rendészeti államtitkár a 2006-os rendőrségi fellépéssel kapcsolatosan a rendőrség munkáját illetően önkritikusan és korrekt módon válaszolt a kérdésekre.”

A hivatkozott esemény az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ideiglenesen felállított albizottságában zajlott, amely a 2002 és 2010 közötti, különösen a 2006 őszi politikai jogsértéseket vizsgálta. Az albizottság 2010. szeptember 28-án, kedden reggel 8 órakor kezdődött ülésén Tóth mellett a 2007 és 2010 között szolgáló országos főkapitány, Bencze József, valamint a 2008–2009-ben igazságügyi és rendészeti miniszterként tevékenykedő Draskovics Tibor meghallgatására is sor került.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyalás első felében Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő hosszasan bírálta a különböző hatóságokat, köztük az ügyészséget. Tóth Gábor megszólalása közben az ülést vezető Gulyás megjegyezte: „Ez a bizottság több párt tagjaiból áll, és az albizottság tagjainak a véleménye nem egyezik meg a rendőrség 2006 utáni fellépését illetően. Én is úgy ítélem meg, hogy ezután a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság is másképp járt el az aktuális ügyekben, mint amiket [2006-ban] megtapasztaltunk.”

A bizottság ülésén ezt követően mind a 2006-os eseményeket – amelyek kezelésében Tóth saját elmondása szerint nem vett részt –, mind pedig a 2007 utáni gyakorlat változását érintették. Gaudi-Nagy itt hozta szóba, hogy 2009-es rendezvényeken szerinte több szabálytalanság történt, majd arra a következtetésre jutott, hogy a kép „sokkal árnyaltabb annál, amit Gulyás Gergely megfogalmazott”.

Gulyás erre úgy válaszolt: „én nem azt állítottam, hogy rendőrfőkapitány úr időszakában nem történhettek szakszerűtlenségek, hanem azt, hogy a gyülekezés hatálya alá eső rendezvények kezelése egészen más volt az ön időszakában, mint korábban, és ezt a véleményem továbbra is fenntartom”. A közel két évtizeddel ezelőtti dokumentumok tehát azt támasztják alá, hogy mindkét politikus állításában van részigazság – a vita lényege azonban inkább a felelősség értelmezésén, semmint a tényeken múlik.