Új keretek közé szorítják a jogellenesen az Európai Unió területén tartózkodó személyek visszaküldését szabályozó rendszert: az uniós jogalkotás két kulcsszereplője, az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács hétfőn politikai megállapodást kötött a vonatkozó szabályok átfogó felülvizsgálatáról. A cél az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, ugyanakkor az alapvető emberi jogi és nemzetközi jogi garanciák megőrzése – derül ki az EP közleményéből.

A jogszabály újdonsága, hogy lehetőséget teremtene az Európai Unión kívül elhelyezett úgynevezett visszaküldési központok létrehozására is. Ilyen megoldással korábban Olaszország kísérletezett Albániában, ám a próbálkozás jogi akadályokba ütközött. A mostani egyezség minimumfeltételeket rögzít arra vonatkozóan, milyen országokban állíthatók fel hasonló létesítmények, és ez a passzus azonnal hatályba is lépne. A Tanács tájékoztatása szerint ezek a központok egyaránt szolgálhatnak végállomásként vagy átmeneti tartózkodási helyként.

A reformcsomag előzményei egészen 2018-ig nyúlnak vissza, az akkori tervezetet azonban az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél lényegesen szigorúbb verziót terjesztett elő. A testület érvelése szerint a statisztikák kedvezőtlen képet mutatnak: az elutasított menedékkérelmű migránsoknak csupán mintegy ötödét sikerül ténylegesen visszaküldeni, részben azért, mert a tagállami rendszerek szétaprózottsága visszaélésekre ad lehetőséget. Sokan nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal, és nemzetközi kötelezettségeik ellenére maguk a származási országok sem mindig fogadják vissza állampolgáraikat.

A megállapodás értelmében a visszaküldési határozatokat a tagállamok megosztanák egymással, és feltöltenék a schengeni térség közös adatbázisába is. Így egy adott országban kiállított döntést egy másik tagállam is végrehajthatna. Akivel szemben ilyen határozat születik, annak kötelessége lesz együttműködni a hatóságokkal; ennek elmaradása, a szökés veszélye vagy a biztonsági kockázat esetén az érintett őrizetbe vehető. A Tanács kiegészítésként jelezte: a veszélyesnek minősített személyek esetében külön szigorítások is életbe lépnek, akár örökre kitilthatják őket az EU területéről.

Az új rendelkezések a 2023-ban tető alá hozott menekültügyi és migrációs csomag kiegészítését jelentik, amelynek elfogadása ellen annak idején a Fidesz–KDNP, később pedig a Tisza Párt is fellépett. Fontos azonban, hogy a visszaküldési rendelet ügyében a két jogalkotó testület korábban még a hivatalos egyeztetésekig sem jutott el. Az EP márciusi állásfoglalását egyébként a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői is támogatták.

A jogszabály végleges szövegéről a két döntéshozó intézménynek hivatalosan is szavaznia kell, ám az ilyen háromoldalú egyeztetéseket lezáró kompromisszumok elfogadása rendszerint formaságnak számít, mivel a támogatottságot előzetesen felmérik.

Malik Azmani, a tervezet parlamenti jelentéstevője szerint a végső szakaszban már gyakorlatilag csak abban folyt vita, mikortól lépjenek életbe az új előírások. A holland liberális politikus jelezte: az EP a mielőbbi alkalmazást szorgalmazta. Nikólasz Joanídisz, a Tanács soros ciprusi elnökségének képviselője kiemelte, hogy az új szabályozással nagyobb arányban válik lehetővé azoknak az embereknek a visszaküldése, akiknek nincs jogalapjuk az uniós tartózkodásra.

Az egyezséget az Európai Bizottság is pozitívan értékelte. Magnus Brunner bel- és migrációügyi biztos úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „mutatja, hogy rendet teszünk az európai házunk táján”. Hozzátette: az új keretek erőteljesebb ellenőrzést biztosítanak majd „afelett, hogy ki jöhet az EU-ba, ki maradhat, és kinek kell távoznia”.