Az április 12-i országgyűlési választás végeredménye szombat estére állt össze, miután lezárult a külképviseleti és az átjelentkezéssel leadott szavazatok feldolgozása. A számok minden korábbinál egyértelműbb képet rajzolnak ki: a Tisza Párt a 106 egyéni választókerületből 96-ot szerzett meg, és 141 fős frakcióval vonulhat be a parlamentbe, ami kényelmes kétharmados többséget biztosít Magyar Péter leendő kormányának.

A listás eredmények önmagukban is rekordot jelentenek. A Tisza Pártra 3 385 890-en voksoltak, ennyi szavazatot egyetlen párt sem kapott a rendszerváltás óta. A korábbi csúcsot a Fidesz 2022-es 3 060 706-os eredménye tartotta – Orbán Viktor akkor azzal jellemezte a győzelmet, hogy "még a Holdról is látszik". A mostani teljesítmény ezt 325 ezer szavazattal, vagyis több mint tíz százalékkal múlja felül.

Elemzők egy része már a 1990-es rendszerváltás súlyához hasonlítja a Tisza áttörését. Magyar Péter mindössze két év alatt érte el azt, amit korábban kevesen tartottak lehetségesnek: a Fidesz által kialakított, jelentősen aránytalan választási rendszerben, óriási erőforráskülönbségek és masszív kormányzati propaganda közepette legyőzte Orbán Viktort, miközben az addigi ellenzéki politikai mezőt is lényegében elsöpörte.

A Fidesz–KDNP listájára 2 458 337 szavazat érkezett, a tíz egyéni győzelemmel együtt ez 52 fős ellenzéki frakcióra elegendő. A kormánypárti tábor csalódottságát fokozhatja, hogy 2014-ben a levélszavazatokkal együtt mindössze 193 ezerrel kevesebb voksot kaptak, mint most – akkor azonban ennyi bőven elég volt a kétharmadhoz és a kormányalakításhoz. A vereség értelmezésekor azt is meg kell magyarázniuk, hogyan veszítettek négy év alatt több mint 600 ezer szavazót.

Orbán Viktor a Patriótának adott interjúban részben a kiugró részvétellel indokolta a bukást. A számok valóban különlegesek: 5 998 778 választó járult az urnákhoz, a részvétel 79,56 százalékos volt, ami a rendszerváltás óta példa nélküli. A korábbi rekordot a 2002-es választás második fordulója tartotta 73,51 százalékkal, ezt múlt vasárnap már délután ötkor maga mögé utasította az aktivitás.

A legtöbben a hegyvidéki, Budapest 3-as körzetben szavaztak (85,64 százalék), itt egyébként Magyar Péter győzött. A legalacsonyabb részvételt az ózdi (Borsod-Abaúj-Zemplén 3) körzetben mérték (64,56 százalék), ahol a fideszes Csuzda Gábor diadalmaskodott. A főváros és Pest vármegye mellett a nyugati országrész – Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém – mozgósított látványosan, az északkeleti, korábban erős fideszes Borsod és Szabolcs vármegyék részvétele azonban átlag alatt maradt, ami szerepet játszhatott a kormánypárti vereségben.

A 10 megnyert körzettel Orbán Viktor pártja gyakorlatilag a Mesterházy Attila vezette baloldali összefogás 2014-es szintjére esett vissza – akkor szenvedett legutóbb hasonló mértékű vereséget egy nagy ellenzéki tömb a 106 egyéni mandátum bevezetése óta. Különösen érzékeny pofon, hogy a választókerületek határait a Fidesz saját szempontjai szerint alakította, majd 2024-ben újra is rajzolta. Négy éve 87 körzetben győztek, ezek közül 24-ben a szavazatok több mint 60 százalékával – mostanra ezekből 15 elveszett.

Megdőlt Seszták Miklós kisvárdai (Szabolcs-Szatmár-Bereg 3) és Süli János paksi (Tolna 3) bástyája is, talán azonban a legnagyobb meglepetést Simon Miklós bukása okozta: a politikus négy éve még 65,69 százalékkal nyerte a nyírbátori körzetet. Múlt vasárnap a hetedik egyéni győzelmében reménykedhetett, ám a határon túli és átjelentkezéses voksokkal a tiszás Barna-Szabó Tímea fordított, és 1118 szavazatos különbséggel megszerezte a Tisza 96. egyéni mandátumát.

A Fidesz több veterán képviselője is elbúcsúzhat a parlamenttől. Idén nyolc olyan jelöltjük volt, aki 1998 óta zsinórban hét választást nyert meg a körzetében – köztük Tállai András, Lezsák Sándor, Hargitai János és Font Sándor. Közülük csak ketten újráztak: Balla Mihály Balassagyarmaton (Nógrád 2) és V. Németh Zsolt Körmenden (Vas 3).

A kormánypárt generációváltási kísérlete sem hozott eredményt. A 2022-es névsorhoz képest 42 körzetben állítottak új jelöltet, többek között a régóta verhetetlennek tartott Kósa Lajos, Hörcsik Richárd és Pósán László helyére. Az újoncok közül egyedül Csuzda Gábor – Riz Gábor utódja – tudott nyerni Ózdon. A Fidesz listáján is mindössze hat új arc szerepel befutó helyen, ám Orbán Viktor ígérete szerint az ellenzéki munkához másfajta képviselői gárdára lesz szükség, így a frakció átalakítása várható.

A Political Capital elemzése külön kiemeli, hogy a győzteskompenzációs töredékszavazatok terén is történelmi rekord született: a Tisza Párt 1 129 365 ilyen szavazatot halmozott fel. Ez részben a magas részvételnek köszönhető, részben annak, hogy a párt jelöltjei jellemzően nagy különbséggel nyertek. Míg a tíz győztes fideszes átlagosan 1400 voks előnnyel végzett az élen, a Tisza 96 nyertes jelöltje átlagosan 11 764 szavazattal. A Fidesz által bevezetett kompenzációs mechanizmus így ellenük dolgozott: hat extra mandátumot juttatott a Tiszának.

Lényeges adalék, hogy ez a hat plusz hely a kétharmadhoz nem volt szükséges, az enélkül is összejött volna 135 képviselővel. A Fidesz ezt egyetlen korábbi győzelmére sem mondhatta el: 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is a választási rendszer eme sajátossága nélkül megrekedtek volna a kétharmad alatt.

A levélszavazatok sem hozták a kormánypárt számára a megszokott eredményt. Az érvényesen leadott voksok száma (337 439) csak enyhén nőtt a négy évvel ezelőttihez (268 766) képest, és ezekből a Fidesz 84,23 százalékot kapott – arányaiban ez a leggyengébb teljesítményük ebben a szegmensben, hiszen 2022-ben még 93,89 százalékot szereztek. A Political Capital számításai szerint a levélszavazatok idén csupán egyetlen plusz mandátumot eredményeztek a kormánypártnak. A DK kampányában felfestett "500 ezer határon túli szavazó" forgatókönyv tehát nem igazolódott.

A Tisza Párt ezzel szemben a levélszavazatok 13,82 százalékát kapta meg, ami az addigi ellenzéki teljesítményekhez (2022-ben 4,12 százalék) képest kiugró. A változás hátterében több tényező állhat: Orbán Viktor a román elnökválasztási kampányban a magyarellenes George Simion mellé állt, ami Erdélyben kelthetett feszültséget, a Felvidéken pedig Lázár János nyilatkozata váltott ki ellenérzést, amikor a Tisza ottani jelöltjét, Strompová Viktóriát "szlovák asszonynak" titulálta. Magyar Péter eközben több gesztust is tett a határon túli közösségek felé, többek között gyalog ment el Nagyváradra.

A korábbi kétpárti parlamentet vizionáló jóslatokkal szemben a Mi Hazánk Mozgalom is bejutott, listájuk 5,63 százalékot ért el. Toroczkai Lászlóék voltak az egyetlenek az addigi ellenzékből, akiknek sikerült megőrizniük a parlamenti helyüket. Listán bő 25 ezerrel többen voksoltak rájuk, mint négy éve. A pártelnök szerint a frakciójuk súlya megnőtt, és ezért több bizottsági vezetői posztot várnak el az új ciklusban.

A Mi Hazánk jelöltjei Zugló kivételével minden választókerületben a harmadik helyen futottak be. A párt legjobb egyéni eredményét László Attila, Pilis polgármestere érte el a dabasi (Pest 13) körzetben 11,18 százalékkal. A második legjobb teljesítmény Dócs Dávid, Cserháthaláp egykori polgármestere nevéhez fűződik, aki Balassagyarmaton 9,87 százalékot kapott. Toroczkai László saját szegedi (Csongrád-Csanád 2) körzetében 9,8 százalékot szerzett. Ásotthalmon, ahol kilenc évig volt polgármester, ő gyűjtötte be a legtöbb szavazatot 36,56 százalékkal, megelőzve a Tisza és a Fidesz jelöltjét is.

A DK számára a választás súlyos kudarccal végződött. Dobrev Klára februárban még 10 százalék körüli eredményről beszélt, a végén 1,1 százalékot kaptak. Az egyetlen pozitívum, hogy az 1 százalékot megugrották, így nem kell visszafizetniük a listájuk utáni 857,89 millió forintos kampánytámogatást, és a következő négy évben is jár nekik valamennyi állami forrás.

A 2022-ben győztes egyéni jelöltjeik sem tudtak érdemi húzóerőt jelenteni: Varju László Angyalföld–Újpesten 4,08 százalékot, Barkóczki Balázs Újpalotán 4,04 százalékot, Arató Gergely Kőbányán pedig 2,11 százalékot kapott. A párt legjobb egyéni eredményét Varga Ferenc érte el a szentesi körzetben 4,98 százalékkal, de ez is csak a negyedik helyre futotta. Dobrev Klára és a teljes elnökség már a választás estéjén lemondott, azóta Kiss László óbudai polgármester is kilépett a pártból, a kieső frakciótámogatások miatt pedig azonnali létszámleépítésbe kezdtek.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt vezetésében sokan megbánhatták az indulást: 0,82 százalékos eredményükkel az egyszázalékos küszöböt sem érték el, így a 686 millió forintos kampánytámogatást vissza kell fizetniük, és a következő években állami forrásokra sem számíthatnak. Nagy Dávid, a párt igazgatója és listavezetője a Telexnek úgy fogalmazott, eszükbe sem jutott, hogy az egy százalék alatt maradhatnak. A kampánypénzt elköltötték, most adománygyűjtéssel próbálják pótolni.

A következő ciklusban tehát 141 tiszás, 52 fideszes–KDNP-s és 6 mi hazánkos képviselő ül majd az Országgyűlésben. A 199 mandátum 71 százaléka a Tiszáé. "Soha nem látott többség, soha nem látott felhatalmazás és egyben felelősség" – reagált a végeredményre Magyar Péter.

Történelmi szempontból több újdonságot is hoz az új parlament. Ez lesz az első ciklus a rendszerváltás óta, amelyben nem foglal helyet az MSZMP utódpártjaként alapított MSZP. Az 1990-es Országgyűlésből mindössze a Fidesz és önállóan ma már nehezen értelmezhető partnere, a KDNP maradt meg. Az akkori első szabadon választott parlament tagjai közül hárman kezdhetik most a tizedik ciklusukat: Orbán Viktor, Kövér László és Németh Zsolt – feltéve, hogy felveszik a mandátumukat.

A frakciók száma is történelmi mélypontra kerülhet: legfeljebb négy lesz, ha a KDNP néhány képviselője külön csoportot alakít, de akár három is maradhat. A 2002 és 2006 közötti ciklus óta nem volt ilyen kevés képviselőcsoport. Egy másik újdonság is rögzíthető: a májusban összeülő Országgyűlésben először nem lesz magát baloldalinak valló párt.