Újabb fideszes politikus jelentette be, hogy nem foglalja el a számára biztosított parlamenti széket: Bánki Erik, a párt baranyai képviselője és a Gazdasági Bizottság leköszönő elnöke nem veszi fel listáról szerzett mandátumát. A döntésről először a Pécs Aktuál számolt be, az értesülést maga az érintett is megerősítette a lapnak, hozzátéve, hogy nem csupán a parlamenti munkából, hanem a frontpolitikából is kivonul.

A bejelentést követően Bánki Facebook-oldalán hosszabb írásban indokolta lépését. „A családommal egyeztetve úgy döntöttem, hogy eggyel hátrébb lépek. 36 év után befejezem a frontpolitikát, de a háttérből mindent megteszek azért, hogy a közösségünk egyben maradjon, erősödjön, és mielőbb vissza tudjunk térni a kormányzásba” – fogalmazott. Posztjában egyik kedvenc filmjéből, a Bor, mámor, Provence-ból is idézett: eszerint a vereségből többet lehet tanulni, mint a győzelemből.

A képviselő önkritikus hangot ütött meg: szerinte a tizenhat kormányzati év során elkényelmesedtek, és éppen azok a belső viták, egyeztetések maradtak el, amelyek előrébb vihetnék egy politikai közösség munkáját. Úgy látja, „rossz kampánystratégia mentén, rossz üzenetekkel” próbálták megszólítani a választókat. 56 évesen érkezettnek érzi az időt a generációváltásra: szavai szerint most azok következzenek, akikben van bizonyítási vágy, bátorság, küzdeni akarás, és még elég fiatalok ahhoz, hogy politikusi pályát építsenek.

A Baranya egyik legismertebb politikusának tartott Bánki ezt megelőzően a választás másnapján jelentkezett legutóbb a közösségi oldalán. Akkor egy Ady Endre A tűz csiholója című versének sorával díszített pólóban szólalt meg videójában. „Nem maradt más hátra, mint végiggondolni, mi vezetett idáig, miért döntöttek úgy a magyarok, hogy mást akarnak” – jegyezte meg az akkori felvételen, amelyben nehéz éjszakáról beszélt, és kőkemény ellenzéki szerepre készülő politikusként szögezte le: „egy Bánki sosem adja fel”.

Bánki Erik életútja szorosan összefonódik a Fidesszel: 1989-ben, 19 évesen lépett be a pártba, és a mohácsi csoport egyik alapítója volt. 1998 óta folyamatosan tagja az Országgyűlésnek, ezt csupán egy 2012 és 2014 közötti időszak szakította meg, amikor az Európai Parlamentben politizált. A Fidesz vagyonosabb képviselői közé tartozik – legutóbbi vagyonnyilatkozatából többek között az is kiderült, hogy a tavalyi évben harmadik motorkerékpárját is megvásárolta.

Neve az utóbbi időben elsősorban két ügy kapcsán került reflektorfénybe: az MNB-botrány és a pécsi Volvo-ügy miatt. Előbbihez kötődik a NER egyik leghíresebbé vált fordulata, az „elvesztette közvagyon jellegét” kifejezés is. Bánki volt az, aki 2016. február 29-én hajnalban nyújtott be olyan törvényjavaslatot, amely nem az MNB-alapítványokba utalt közpénz átláthatóságát szolgálta volna, hanem épp ellenkezőleg: azoknak az adatoknak a nyilvánosság előli elzárását célozta, amelyek kiadását a Fővárosi Ítélőtábla már elrendelte. A javaslat oly módon próbálta kivonni az alapítványokat az információs törvény hatálya alól, hogy az még a meghozott bírósági ítéleteket is felülírta volna.

Bánki nem egyedül dönt így a Fideszben. Korábban kiderült, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a párt listáján második helyen szereplő politikus szintén nem foglalja el parlamenti székét. A KDNP elnöke mellett hasonló döntést hozott két másik tapasztalt kereszténydemokrata is: Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, valamint Soltész Miklós államtitkár. Semjén egyébként egy nappal korábban a pártelnökségről is lemondott, ezt azonban az Országos Elnökség nem fogadta el.

A választási eredmények szerint a Fidesz 52 képviselővel kerül be az új Országgyűlésbe – közülük 42-en listán, 10-en egyéni körzetben szereztek mandátumot. A listáról bejutottak bármikor lemondhatnak a helyükről, ám egy szabály köti őket: a helyettesítésre kizárólag a március elején közzétett, 279 nevet tartalmazó listáról van lehetőség, a sorrend pedig ilyenkor már nem releváns.