Az uniós intézmények és szervek 2024-es költségvetésének mentesítéséről döntött szerdán az Európai Parlament. A közvetlen választással létrejött testület a zárszámadási eljárás keretében gyakorol felügyeletet a közös pénztárca felett, és ez alkalommal több ponton is komoly fenntartásait fogalmazta meg.

Az elfogadott dokumentumban a képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel lépjen fel azzal szemben, hogy egyes tagállamokban visszaesés tapasztalható a rendszerszintű korrupció és az alapjogok területén. Pozitívumként rögzítették, hogy a költségvetési hibaarány a korábbi 5,6 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött, ám ezt részben a koronavírus-járvány miatt lelassult kifizetésekkel magyarázták.

A bírálatok középpontjába a szomszédságpolitikáért felelős főigazgatóság került. A parlament olyan jelenségeket azonosított a szervezeti egységnél, amelyek a megfogalmazás szerint nem férnek össze a bizottsági tagokkal szemben támasztott elszámoltathatósági, megbízhatósági és jó kormányzási követelményekkel.

A főigazgatóságot 2024 decemberéig – az új Európai Bizottság megalakulásáig – Várhelyi Olivér felügyelte, aki az új ciklusban már az egészségügyi és állatjóléti tárcát kapta. A zárszámadás kifejezetten kiemelte, hogy a kifogásolt időszakban a főigazgatóság „az egészségügyért és az állatjólétért felelős jelenlegi biztos felelősségi körébe tartozott”. Ekkor jelentős számú felsővezetői pozíció maradt betöltetlenül, ráadásul erről a parlament szerint pontatlan tájékoztatás érkezett.

A szöveg leszögezte: az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a biztosi testület minden tagja megfeleljen a feladatkörükhöz szükséges feddhetetlenségi, függetlenségi és szakmai hitelességi mércéknek – kiváltképp akkor, ha politikailag érzékeny területekről és tetemes uniós források kezeléséről van szó.

Bár a dokumentum nem nevesítette, Várhelyivel kapcsolatban korábban több aggály is felmerült. Az Európai Bizottság belső vizsgálatot indított azokra a vádakra reagálva, amelyek szerint a magyar kormány brüsszeli állandó képviselete – épp Várhelyi vezetése idején – intenzív hírszerzési tevékenységet folytatott a testülettel szemben. A vizsgálat eredményét néhány héttel ezelőtt juttatták el az EP-hez.

A parlament saját magával kapcsolatos zárszámadása másik kényes ügyre, a megszűnt Identitás és Demokrácia (ID) frakció pénzügyeire is kitért. A szöveg felidézi, hogy a képviselőcsoport a 2019–2024-es ciklusban legalább 4 333 635,78 eurót költött el jogosulatlanul, ami jelentős pénzügyi és reputációs kockázatot jelent a testületre nézve. A közbeszerzési eljárások terén is hiányosságokat tártak fel, az ügyben pedig 2025-ben az uniós ügyészség is vizsgálatot indított.

Az ID frakciója 2024-ben szűnt meg, miután tagjainak túlnyomó része fokozatosan átvándorolt a Patrióták Európáért (PfE) elnevezésű új képviselőcsoportba. A PfE létrehozását részben Orbán Viktor kezdeményezte, és a Fidesz az alapítók között szerepel. Az új formáció átvette az ID főtitkárát, Philip Claeyst – aki ugyanezt a pozíciót tölti be a PfE-ben –, és a régi frakció vagyontárgyainak egy részét is megvásárolta. Claeyst egyúttal az ID felszámolásával is megbízták.

Az EP költségvetési ellenőrző szakbizottsága tavaly úgy érvelt, hogy az adósok nem mentesülhetnek kötelezettségeik alól pusztán azért, mert szervezetük formailag átalakult. A vélemény szerint a folytonosság fennállhat akkor, ha az egykori csoport tagjainak számottevő része együttesen lép be az új alakulatba, ahol a főtitkár személye is azonos – ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy a PfE-t utódfrakcióként kezeljék, és így rajta hajtsák be a tartozást.

A szerdán elfogadott szöveg visszautal erre a tavalyi szakbizottsági állásfoglalásra, és sürgeti a szükséges eljárások haladéktalan megindításának vizsgálatát a nem támogatható kiadások visszafizettetése, valamint a felelős – immár volt – képviselők és a hierarchia kötelezettségeinek értékelése érdekében. Javaslatot tett új könyvvizsgáló kijelölésére is, és várja az EP igazgatásának elemzését a Patrióták Európáért képviselőcsoport 2024-es beszámolójáról.

A tagállami kormányokat tömörítő Tanács esetében – 2009 óta megszokott módon – ismét elhalasztották a szavazást, az együttműködés hiányára hivatkozva. Az EP közleménye szerint a zárszámadás megtagadása korrekciós intézkedéseket, szigorúbb pénzügyi ellenőrzéseket, sőt akár politikai következményeket is maga után vonhat.