Súlyos pénzügyi mélypontot ért el tavaly a kormányközeli sajtótermékek nagy részét tömörítő Mediaworks Zrt.: a társaság a 2025-ös évet 14,1 milliárd forintos mínusszal zárta, ami az elmúlt évek során felhalmozott profitjának nagyjából kétharmadát egyetlen mozdulattal eltüntette. A veszteség mögött elsősorban egy szokatlan számviteli lépés húzódik meg, amelynek keretében közel 11 milliárd forinttal csökkentették a kiadói jogokat és márkaneveket magában foglaló vagyoni értékű jogok könyv szerinti értékét.

A bevételi oldal ugyanakkor egyáltalán nem indokolta volna ezt a fordulatot. A cég árbevétele megközelítette a 60 milliárd forintot, ami mintegy 2,5 milliárddal haladta meg az előző évit. Igaz, a lapeladásokból és a nyomdai szolgáltatásokból befolyó összeg visszaesett, ezt azonban bőven kompenzálta az online felületeken és a hirdetési piacon elért növekmény.

A működési kiadásoknál sem történt drámai elmozdulás. Némileg többet fizettek ki szolgáltatásokra és a továbbértékesített árukra, a bér- és járulékköltségek pedig nagyjából kétmilliárd forinttal emelkedtek – ezek alapján akár javuló eredményt is fel lehetett volna mutatni. Ehelyett a 2024-es 321 milliós adózott nyereség egyetlen év alatt 14,1 milliárdos hiánnyá változott.

A különbséget két tétel magyarázza. Az egyik, hogy míg 2024-ben közel egymilliárd forintnyi egyéb bevétel érkezett a cégbe – ennek forrását a beszámoló nem részletezi –, addig 2025-ben ugyanezen a soron mindössze 180 millió forint szerepelt. A meghatározóbb tényező azonban a közel 16 milliárd forintnyi egyéb ráfordítás kimutatása volt.

Ekkora egyedi tételek meglehetősen ritkán jelennek meg éves jelentésekben, így érdemes közelebbről megvizsgálni, miből származhat. Bár a friss beszámoló nem bontja ki részletesen az összeg eredetét, a korábbi évek dokumentumai és jelentései alapján a veszteség túlnyomó hányadát a Mediaworks márkáinak és kiadói jogainak radikális leértékelése okozhatta.

A tegnap publikált jelentés mindössze annyit rögzít, hogy 10,8 milliárd forint értékvesztést számoltak el. Ez azt jelzi, hogy bizonyos eszközöket valamilyen okból a korábbi nyilvántartási érték töredékére minősítettek le. A leírás szinte kizárólag a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek kategóriáját érintette.

A cég saját számviteli politikájában úgy fogalmaz: a kiadói jogokra és brandekre minden évben értékvesztés-tesztet végeznek. Az indoklás szerint ezeknek az eszközöknek nem állapítható meg megbízhatóan a hasznos élettartama, hiszen értékük nem az idő múlásával változik. Ezért nem értékcsökkenést számolnak el rájuk, hanem évente megvizsgálják a piaci környezetet, és ahhoz igazítják az értékelést.

Mindez arra utal, hogy a mostani 10,8 milliárdos leírás is jelentős részben a márkaneveket érintette. Ezt támasztják alá azok az iratok is, amelyeket a vállalatcsoport az elmúlt években a cégbíróságra nyújtott be. A Mediaworks ugyanis számos céget olvasztott magába, és ezekhez az ügyletekhez időnként a beszámolónál részletesebb vagyonleltárt is csatoltak. Egy 2019-es összeolvadáshoz kapcsolódó dokumentumcsomagban például tételes felsorolás szerepelt arról, milyen értéken tartják nyilván az egyes médiatermékek márkaneveit és kiadói jogait.

Természetesen 2018 óta számos változás történt. 2022-ben és 2023-ban együttesen körülbelül 2,7 milliárd forintnyi értékvesztést írtak el a brandekre. Időközben az Origo kiadóját is bekebelezte a csoport, ami nagyjából 5 milliárd forinttal növelte az ilyen jellegű jogok értékét, a Nemzeti Sport eladása pedig százmilliós nagyságrendben csökkentette azt. A különböző mozgások ellenére is jól látszik azonban, hogy a vagyoni értékű jogok soron eddig nyilvántartott körülbelül 12 milliárd forintnyi érték döntő hányada a korábbi kormánymédia kiadói jogaihoz és márkaneveihez kötődött. Ezeket most – ha nem is nullára, de a korábbi nyilvántartási értékük töredékére – leírták.

Az időzítés külön figyelmet érdemel. A kormányváltást követően ugyanis szinte borítékolható, hogy a Mediaworks bevételeinek tetemes részéről kénytelen lesz lemondani. Az állam eddig az egyik legjelentősebb hirdetőjüknek számított, ám a jövőben erősen kérdéses, hogy onnan érdemi forrás érkezik-e még. Ez könnyen vezethet a cégcsoport karcsúsításához, akár lapok megszüntetéséhez is. Egy ilyen forgatókönyv logikusan magyarázhatja a mostani értékvesztést, hiszen egy beszüntetett lap kiadói joga és márkaneve gyakorlatilag elveszíti az értékét.

Furcsa elem ugyanakkor, hogy a beszámoló tanúsága szerint a brandek leértékeléséről már a választások előtt döntés született. Az éves jelentés ugyan minden esetben a december 31-i állapotot tükrözi, de ha egy cég működési környezetében az év vége és a beszámoló május végi leadása között lényeges változás következik be, azt rendszerint feltüntetik. Itt nem ez a helyzet: a mérleget nagyjából két héttel a választások előtt zárták le, vagyis a Mediaworksnél még a NER bukása előtt megszületett a döntés a leértékelésről.