Az 1948-as kommunista hatalomátvétel egyik epizódját idézte fel vasárnap Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, amikor a miniszterelnök Sulyok Tamás elmozdítására készülő terveire reagált. A politikus szerint Magyar Péter „valamivel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt”, ugyanis a hajdani kommunista pártvezető annak idején a szabadság-hegyi pártüdülőbe rendelte magához Tildy Zoltánt, hogy szóban tájékoztassa az államfőt a kialakult helyzetről. Bóka bejegyzését a Fidesz frakciója is továbbosztotta.

Az aktuális közjogi feszültség hátterében az áll, hogy Sulyok Tamás vasárnap jelezte: nem szándékozik távozni a köztársasági elnöki tisztségből, holott Magyar Péter erre május 31-i határidőt szabott. A miniszterelnök közleménye szerint hétfő reggel nyolc órakor a Sándor-palotában személyesen kívánja egyeztetni a kérdést az államfővel.

Bóka feltételezése szerint Magyar Péter is arról fogja tájékoztatni Sulyok Tamást, „milyen személyre szabott jogalkotással kívánják eltávolítani őt a hivatalából”. Megfogalmazása szerint a lehetőségeknek „csak a jóízlés szab határt”, ami a miniszterelnök esetében nem jelent korlátot. A fideszes politikus többféle forgatókönyvet vázolt fel: lehet gyors vagy lassú, súlyosan vagy kevésbé megalázó, kizárólag a köztársasági elnököt érintő, vagy másokat is sújtó megoldás – a cél azonban változatlan, az államfő menesztése.

Érvelése során Bóka a Velencei Bizottság álláspontjára támaszkodott, holott a testületet kormánypárti oldalról az elmúlt években többször élesen bírálták. A grémium ugyanis korábban egyértelműen leszögezte, hogy az olyan személyre szabott jogalkotás, amely valakinek az ellehetetlenítésére vagy éppen helyzetbe hozására irányul, összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével. Erre a politikus konkrét idézeteket is felhozott.

A frakcióvezető-helyettes szerint amennyiben az elmozdítás bekövetkezik, „a köztársasági elnöki intézmény végzetesen megrendül”. Ettől kezdve ugyanis az államfő pozíciója a mindenkori kétharmados többség függvényévé válna, és „a köztársasági elnök megszűnik pártpolitikai értelemben semleges szereplő lenni”. Az érveléssel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy 2010 óta a Fidesz több alkalommal saját politikai holdudvarából delegált jelöltet az államfői pozícióba, így került a Sándor-palotába Áder János, majd Novák Katalin is.

Bóka utalt Görög Márta új igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatására is, ahol a tárcavezető többször hangsúlyozta a jogállamiság és a szakmaiság iránti elköteleződését. A fideszes politikus szerint most jött el a pillanat, amikor ezt bizonyítania kell – az ókori ezópuszi mondással élve: „Hic Rhodus, hic salta”, vagyis itt és most kell megmutatnia, mit ér.

A Fidesz vasárnap este az MTI-nek juttatott közleményében a párt egységesen kiállt az államfő mellett, akit megfogalmazásuk szerint Magyar Péter alkotmányellenes módon támad. A párt értékelése szerint az ellenzéki politikus „tovább masírozik a diktatúra és a törvénytelen ultimátumok útján”. Mint írták: „A magyar alkotmányos rendben nem a magyarpéteri önkény szabja meg a közjogi tisztségviselők hivatali idejét. Ennélfogva semmiféle határidő nincs, és nem így nem is járhat le. A miniszterelnök hétfő reggelre tervezett látogatása Sulyok Tamás hivatalában újabb nyílt zsarolás.”

Gulyás Gergely, a parlamenti frakció vezetője a Facebookon arra mutatott rá, hogy egy köztársasági elnök erőszakos hivatalvesztése a diktatúrák sajátja. Hasonló húrokat pengetett Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is, aki közösségi oldalán azt rögzítette, hogy semmilyen jogszerű indok nem támasztja alá az államfő menesztését.

Rétvári azzal érvelt, hogy a köztársasági elnök nem a kormánynak, hanem a nemzetnek az elnöke, és a magyar történelemben egyetlen államfő sem mondott le pusztán egy kormányváltás miatt. Álláspontja szerint Sulyok Tamás eleget tett valamennyi alkotmányos kötelezettségének mind a választás előtt, mind azt követően. A kereszténydemokrata politikus szerint az nem minősül közjogi indoknak, hogy Magyar Péter csupán az általa kiválasztott embereket tűri meg maga körül – legyen szó a pártjáról, a kormányáról vagy az országról.

A KDNP-s politikus értékelésében a ciklus kitöltése a magyar demokrácia erejét bizonyítaná, míg ennek elmaradása a rendszer gyengüléseként értelmezendő. Üzenete így zárult: „Tartson ki, elnök úr! Május 31. után június 1. következik.”