Látványosan közelednek egymáshoz a magyar és a brit állampapírok hozamai, ami a Bloomberg elemzése szerint annak a piaci bizalomnak a jele, amelyet a befektetők a Tisza-kormány gazdaságpolitikai irányvonala és az euróövezeti csatlakozási szándék iránt tanúsítanak.

A tízéves futamidejű magyar államkötvények hozama jelenleg 5,16 százalékon áll, ami mindössze fél százalékpontos különbséget jelent a hasonló brit papírokhoz viszonyítva. A brit hozamok májusban közel két évtizedes csúcsra, 5,2 százalék közelébe kúsztak fel, miután a kormányzó Munkáspárt vereséget szenvedett a helyhatósági választásokon, és az olajárak is jelentősen megemelkedtek.

A változás mértéke különösen szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy márciusban még 2,6 százalékpontos felárat követeltek a befektetők a forintos kötvényekért a brit papírokkal szemben. A közeledés azért is figyelemre méltó, mert a két ország eltérő hitelminősítési kategóriában szerepel: az S&P Global Ratings a magyar államadósságot a legalacsonyabb minősítési szintre sorolja, miközben az Egyesült Királyság magas befektetési besorolással büszkélkedhet.

A helyzet alakulását egyszerre formálja a magyar kormány iránti megerősödő nemzetközi bizalom, valamint a brit belpolitikai turbulencia – utóbbihoz hozzájárult Keir Starmer brit miniszterelnök néhány nappal ezelőtti lemondása is.

Magyarország a lengyeleket ugyan maga mögé utasította, ám továbbra is drágábban jut hitelhez, mint több kelet-európai versenytársa, köztük a nemrégiben az euróövezethez csatlakozott Bulgária vagy Csehország. A magyar referenciapapírok hozama a német szinthez képest 2,3 százalékponttal magasabb, ugyanakkor ez a kockázati felár az elmúlt három hónap alatt a felére zsugorodott.

„Ha Magyarország új kormánya az euró bevezetését tűzi ki célul és eléri a konvergenciát, a hazai kötvényhozamok az euróövezeti tagállamok hozamaihoz közeledhetnek" – fogalmazott a Bloombergnek nyilatkozva Philip Fielding, a Fidelity International kötvényportfólió-kezelője.

A közelmúltban az is napvilágot látott, hogy az Államadósság Kezelő Központ több lakossági állampapír kamatát mérsékli. Ez a kisbefektetők számára kedvezőtlen fejlemény, az állami finanszírozás költségeit azonban csökkenti, ami már az idei költségvetésben is éreztetheti hatását.

A magyar államadósság kiszolgálása 2022 és 2024 között volt a legdrágább, ekkoriban európai csúcsot jelentő, a GDP mintegy 4 százalékát kitevő kamatkiadással kellett számolni. Az ilyen mértékű teher érzékelhetően szűkíti a költségvetési mozgásteret, forrásokat von el más szakpolitikai területektől, és versenyképességi hátrányt is okoz.

A kamatkiadások visszafogása kiemelt helyen szerepel a Tisza Párt programjában, Kármán András pénzügyminiszter pedig több alkalommal jelezte: épp ebben látják választási ígéreteik finanszírozásának egyik legjelentősebb potenciális forrását.