Példátlan elbocsátási hullám söpör végig a kormányközeli sajtótermékeket tömörítő Mediaworks Zrt.-nél nagyjából egy hónappal a választások után. A jelenség első ránézésre meglepő lehet, hiszen a vállalatcsoport az elmúlt években bőséges – jelentős részben állami hirdetésekből származó – forrásokból gazdálkodott, és jelenleg is több tízmilliárdos befektetésekkel rendelkezik. Alaposabb vizsgálat után azonban világossá válik: a cég likviditási helyzete távolról sem rózsás, és a Balásy-érdekeltségű cégek számlazárolása sem könnyített a helyzeten.

A 2024-es európai parlamenti választások időszakában – más NER-szegmensekhez hasonlóan – a fideszes sajtót illetően is az a kép alakult ki, hogy bár létezik egy felemelkedőben lévő politikai kihívó, a rendszer szilárd lábakon áll, és még egy esetleges kormányváltást is átvészelhet tartalékaiból. Ezt a benyomást alátámasztotta a Mediaworks alig egy héttel a voksolás előtt nyilvánosságra hozott 2023-as beszámolója is. A dokumentum szerint a cég bankszámláin több százmilliós összegek vártak felhasználásra, a vállalkozásban több mint 20 milliárd forintnyi felhalmozott eredmény gyűlt össze, és az év végén tízmilliárdos nagyságrendű partneri utalások álltak kilátásban – bőséges fedezetet biztosítva a következő egy év kötelezettségeire.

Mindössze két évvel később azonban másfél hónap is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Fidesz választási kudarcát követően a Mediaworks drasztikus költségcsökkentésbe fogjon. Az elmúlt hetek során egymás után érkeztek a hírek a csoportos létszámleépítésekről, lapok megszüntetéséről, „portfólió- és szervezetátalakításról”, és a jelek szerint a vállalat a kintlévőségeinek behajtásában is keményebb vonalat képvisel.

Mindez arra utal, hogy a cégen belül nem érzékelik úgy: érdemi tartalékaik lennének a megváltozott körülmények között a korábbi működési modell fenntartására. Pedig a megelőző két esztendőben a környezet alig változott a hátrányukra, sőt, a Fidesz harciasabb kommunikációja inkább kinyitotta a pénzcsapokat. Ebből azonban érdemi tartaléképítés nem történt, sőt a piaci működés visszaszorulásával a korábban felhalmozott milliárdok is hamar elolvadtak.

A vállalat éves árbevétele az elmúlt években rendre meghaladta az 55 milliárd forintot. Összehasonlításképp: a hasonló profilú cégek közül a sorban második Central Médiacsoport – amelyhez többek között a 24.hu és a Nők Lapja tartozik – ennek nagyjából negyedét tudta produkálni. A többi szereplő pedig egy nagyságrenddel kisebb forgalomból gazdálkodott. Igaz, egyes kiadók támogatások formájában további bevételekhez jutottak, ezek mértéke azonban szintén meg sem közelítette a Mediaworks büdzséjét.

A médiacsoport súlyát talán az érzékelteti leginkább, hogy árbevétele az utóbbi években meghaladta a méretben őt követő 12 hasonló cég együttes forgalmát. Pedig ezek közt is akadnak olyanok, amelyek a leköszönő hatalom kegyeit élvezték, így állami megrendelésekre számíthattak – elég az Indanextre, az Index.hu Zrt.-re vagy a Nemzeti Sportot kiadó, immár állami kézben lévő N.S. Média Kft.-re gondolni.

A Mediaworks 2023-ig tartósan nyereséges volt, méghozzá nem szerény mértékben. A gyengébb években is 2 milliárd forint körüli profitot ért el, jobb esztendőkben pedig 4-5 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el. Ez az ágazatban jelentős teljesítménynek számít: sok nagy kiadó forgalma sem éri el ezt a szintet. Ebből a profittömegből épült fel az a tartalék, amelyet a 2023-as beszámolóban láthattunk – és amely mostanra, elsősorban a tavalyi súlyos veszteség miatt, elpárolgott.

Érdekes módon a tavalyi, közel 14 milliárdos negatív eredményt úgy hozta össze a cég, hogy a gazdálkodása radikálisan nem rendült meg. Ahogy arra korábban már rámutattunk, a veszteséget elsősorban az okozta, hogy a társaság szükségét érezte a kiadói jogokat és márkákat magában foglaló vagyoni értékű jogai mintegy 11 milliárd forintos leértékelésének. Másképp fogalmazva: míg korábban úgy ítélték, hogy a márkáik tízmilliárdokat érnek, hirtelen felismerték, hogy valójában csupán ennek durván tizedéről van szó.

Ez két dologra utal. Egyrészt arra, hogy a cégnél már tavaly év végén, de legkésőbb a beszámoló márciusi elkészítésekor számoltak a működési környezet átalakulásával. Ezt erősíti, hogy a márkaérték csökkentése mellett milliárdos céltartalékot képeztek a befektetett eszközeik – feltehetően leányvállalataik – várható értékvesztésére is. Másrészt világosan jelzi, hogy a Mediaworks termékei piaci alapon ma már nem érnek annyit, mint korábban, és ezzel a cégnél is teljes mértékben tisztában vannak.

Az értékvesztés hátterében az áll, hogy a kiadványok az utóbbi időszakban nem a piaci, hanem a politikai keresletet szolgálták ki. Rövid távon ez kifizetődő volt – elsősorban az állami hirdetéseken keresztül –, hosszabb távon azonban a piaci bevételszerzés esélyét is leépítette. A tartalmi gyengeségek miatt szűkült az olvasóközönség, ami egyrészt a közvetlenül tőlük származó bevételeket csökkentette, másrészt a piaci alapon mozgó hirdetők szemében is leértékelte a cég portfólióját, hiszen a termékekkel elérhető közönség is megfogyatkozott.

Ezek a folyamatok a Mediaworks bevételi szerkezetében is jól nyomon követhetők. Nem mondható, hogy a vállalat ne próbálkozott volna a diverzifikációval, hiszen hirdetésekből, lapeladásból, nyomdai munkákból és terjesztésből egyaránt milliárdos forgalmat realizált. Ugyanakkor az utóbbi években látványosan visszaesett a lapeladásból befolyó összeg: öt év leforgása alatt 3,5 milliárd forinttal csökkent. Ezt elsősorban a hirdetési és online bevételekkel (utóbbi valószínűleg jórészt szintén hirdetést jelent), kisebb részben a terjesztési forgalommal sikerült ellensúlyozni. Már akkor is sejteni lehetett azonban, hogy az állami hirdetések visszafogása esetén ezen a területen is jelentős visszaesés várható – most pedig pontosan ezzel találja szemben magát a vállalat.

Mindez önmagában nem lenne akut probléma, és nem indokolná a most látható mértékű leépítéseket, ha a cég néhány évvel ezelőtti tartalékai még rendelkezésre állnának. A jelek szerint azonban az elmúlt két évben a Mediaworks gazdálkodása is jóval pazarlóbbá vált – erre utal legalábbis a tavalyi év végi likviditási helyzet. Míg 2023 zárásakor a gyorsan pénzzé tehető eszközök bőven fedezték az éven belül lejáró hiteleket, addig egy évvel később ez már nem volt így. A nehézséget tovább fokozta, hogy a választások után a korábban biztosnak tűnő források azonnal kiapadtak, sőt olyan bevételek sem érkeztek meg, amelyeknél a teljesítés a partner felé már megtörtént.

A csoport május közepén közel egymilliárd forintról küldött fizetési felszólítást a Balásy Gyulához köthető, állami hirdetéseket közvetítő New Land Media Kft.-nek. A dokumentum tanúsága szerint Balásyék több mint 150 számlát hagytak kiegyenlítetlenül. Ez azonban valószínűleg messze nem a teljes elmaradás, hiszen egy másik levelében a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója már 2,8 milliárd forintot meghaladó tartozást említett. Ez egyrészt jól mutatja, mekkora problémát jelent a vállalat számára az állami hirdetések és Balásyék kiesése, másrészt erősen valószínűsíti, hogy a választások óta a már eleve nehézkes likviditási helyzet jelentősen romlott.

A cég persze így is rendelkezik vagyonnal, csak nem feltétlenül olyannal, amely gyorsan készpénzzé konvertálható. Tavaly év végén például közel 33 milliárd forintot tartottak hosszú lejáratú kötvényben, amelyet egy szintén többéves devizaalapú bankhitelből vásároltak, és papíron annak kockázatát hivatott fedezni.

Összességében tehát az látszik: bár több tízmilliárdnyi eszköz felett rendelkezik a Mediaworks, a választások után gyorsan szorult helyzetbe került, és erre reagált a költségek radikális visszavágásával – ami a gyakorlatban elbocsátásokat és lapok megszüntetését jelentette. Kérdés azonban, hogy mindez mennyire bizonyul elegendőnek. A vállalat egy korábbi közleményében úgy fogalmazott: „az átalakítás célja, hogy a Mediaworks hosszú távon is stabil, hatékony és versenyképes médiavállalatként működjön, miközben megőrzi szakmai minőségét, és rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott piaci, technológiai és fogyasztói környezethez”.

Az átszervezések azonban a piaci bevételeket és az elért közönséget is tovább szűkíthetik, vagyis az állami megrendelések kiesése mellett más források is apadhatnak. Ez könnyen negatív spirálba sodorhatja a vállalatot. Amennyiben ez bekövetkezik, a fideszes média ténylegesen csak abban bízhat, amit a politikai hátország mostanában egyre gyakrabban emleget: az elmúlt 16 évben felemelkedett pénzügyi szereplők támogatásában.

A Mediaworksöt megkerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett az érdekelt volna minket, hogy a vezetés szerint miért volt szükség ilyen mértékű költségcsökkentésre, hány munkavállalótól váltak meg, és miként ítélik meg saját likviditási helyzetüket – válaszokat azonban nem kaptunk.