Az alkotmányozó többség birtoklása gyakorlatilag korlátlan mozgásteret biztosít a hatalom gyakorlójának – ezt a gondolatmenetet fejtette ki csütörtöki bejegyzésében Török Gábor politikai elemző, aki Magyar Péter néhány nappal korábbi bejelentésére reagált. A Tisza Párt elnöke a Tisztítótűz művelet keretében alkotmánymódosítás útján mozdítaná el hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Török hasonlatával élve, ha egyszer a fegyver eldördül, az többé nem pusztán elméleti lehetőség marad, hanem a politikai eszköztár megszokott elemévé válik. Megfogalmazása szerint a kétharmados felhatalmazás birtokában „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja” az adott politikai erő ezt az eszközt. Az elemző emlékeztetett: az Orbán-kormányok is rendszeresen éltek az alkotmányozó többség adta lehetőségekkel.

A mostani helyzetet azonban Török még az elmúlt másfél évtized alkotmányos átalakításai között is kirívónak tartja. Ahogy fogalmazott: „amire a Tisza-kétharmad most készül, az még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással. Nem bonyolítja túl, nem akarja intézményátalakításba csomagolni, mint a Fidesz tette a bíróság elnökével, hanem egyszerűen kimondja, leírja, ami a politikai akarata”.

Az elemző szerint azok a képviselők, akik egy ilyen módosítás mellett szavaznának, lényegében azt fogadnák el, hogy minősített többségük birtokában semmiféle korlát nem szab határt cselekvésüknek. Ez pedig hosszabb távon visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

Török arra is felhívta a figyelmet, hogy a precedens jellegű döntés még akkor is komoly kockázatot hordoz, ha Sulyok távozása után a parlament egy független személyiséget választana államfőnek. Egy esetleges konfliktushelyzetben ugyanis az új elnökkel szemben is alkalmazható lenne ugyanez a megoldás, a Tisza-kormány bármikor megszakíthatná az ő mandátumát is.

Az elemző zárógondolata szerint a kérdés nem a jelenlegi államfő személyéről szól, akivel kapcsolatban maga is megfogalmazott korábban kritikákat. „Ez az alkotmánymódosítás nem a jelenlegi, általam is sokat bírált, megítélésem szerint is gyengén teljesítő elnökről szól, akivel szemben az új kormánytöbbségnek tényleg lehetnek jogos politikai fenntartásai. Hanem arról, hogy a 141 képviselő rálép-e arra az útra, amin mindent lehet, de ami valójában a semmibe vezet” – zárta gondolatmenetét.

A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat rendkívül szűkszavúan rendelkezik Sulyok elmozdításáról: kimondja, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A tervezet emellett azt is rögzíti, hogy ezt követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szóló időtartamra választ új államfőt.

Magyar Péter kedden a parlamentben egy további javaslatot is megemlített: indítványozni fogják, hogy az élethosszig tartó juttatások ne illessék meg azokat a volt köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki teljes hivatali idejüket.