Szokatlanul hosszú időre, egészen 2027 júliusáig tolódik ki azoknak a gazdasági korlátozó intézkedéseknek az érvényessége, amelyeket az Európai Unió Oroszországgal szemben tart fenn Ukrajna területi integritásának megsértése miatt. A döntésről az Európai Unió Tanácsa csütörtökön adott tájékoztatást.

A mostani lépés annyiban jelent fordulatot a korábbi gyakorlathoz képest, hogy a szankciós csomagot eddig – beleértve az Orbán-kormány hivatali idejét is – rendre fél éves periódusokra szokták megújítani, jóllehet egy hosszabb időtáv lehetősége korábban is felmerült már. A tagállamok ezúttal egyhangúlag voksoltak a meghosszabbítás mellett.

A gazdasági csomag egy fontos eleme időközben külön szabályozási útra terelődött: 2025 végén egy önálló jogszabállyal lényegében kivették belőle az Európai Unió területén ragadt orosz jegybanki vagyon befagyasztására vonatkozó rendelkezést. Ez a vagyon a háború lezárásáig és a jóvátételi kérdések rendezéséig zárolva marad.

A különálló jogszabályt nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel szavazták meg, ami ellen az Orbán-kormány élesen tiltakozott. Ezt megelőzően – az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállása miatt – 2024 vége és 2025 eleje között a magyar kormány átmenetileg blokkolta a gazdasági szankciók meghosszabbítását. Végül anélkül oldotta fel ellenállását, hogy az ukrán vezeték újraindult volna, és bizonyos garanciákra hivatkozva engedett a vétóból.

A minisztereket tömörítő, döntéshozói szerepkört betöltő Tanács közleménye szerint a 12 hónapos meghosszabbításról a politikai megállapodás már a múlt heti, állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozón megszületett. Ez volt egyébként az első olyan uniós csúcstalálkozó, amelyen Magyarország képviseletét Magyar Péter látta el.