Az európai uniós átlagnál lényegesen rosszabb képet mutatnak a magyar munkavállalók a fizikai és lelki terheltség tekintetében, ami közvetlenül érezteti hatását a hazai munkahelyek teljesítményén és a munkaerő-megtartási mutatókon. A jelenség egyre súlyosabb kihívás elé állítja a foglalkoztatókat, miközben a munkaerőpiaci mozgások mögött is mind gyakrabban húzódik meg a kimerültség.

A Eurofound kutatóintézet 2024-es jelentése konkrét számokkal támasztja alá a problémát: arra a kérdésre, hogy munkájuk során milyen gyakran érzik magukat lelkileg kimerültnek, a ciprusi válaszadók 36 százaléka jelölte meg a „mindig” vagy „többnyire” opciót, ezzel ők vezetik a listát. A skála másik végén Hollandia található, ahol mindössze 6 százalékos volt az ilyen választ adók aránya.

A WHC-csoport HR-szolgáltató közleménye rámutat, hogy a toborzási és megtartási folyamatok során egyre markánsabban érzékelhető trend bontakozik ki: a magyar munkavállalók felmondásai mögött ma már nem elsősorban a magasabb fizetés iránti igény áll, hanem sokkal inkább a kezeletlen stressz, a krónikus túlterheltség és a kiégés. Ez a HR-szakemberek szerint hosszú távon komoly munkáltatói kockázatot jelent.

A Eurofound felmérése szerint a hazai dolgozók 61 százaléka érzi úgy, hogy munkahelye motiválja a jó teljesítményre – ez az arány az uniós mezőnyben kifejezetten gyenge eredménynek számít. A magyar adatnál csak Ciprus, Görögország, Csehország és Szlovákia produkált rosszabb értéket, ami arra utal, hogy a munkahelyi környezet sok esetben inkább részese a problémának, mintsem megoldója.

A mentális terhelés mellett a fizikai biztonság ügye sem mellékes. A Magyar Szakszervezeti Szövetség által közölt adatok szerint tavaly a munkavégzés közben elszenvedett sérüléses esetek száma 20 240-ről 21 252-re emelkedett, ami öt százalékos növekedést jelent. A szervezet ezt a hazai munkavédelmi rendszer hiányosságainak egyértelmű jeleként értékeli.

A politikai válaszok szintjén egyelőre kevés konkrétum látható: a Tisza Párt programjában a munkavédelem és a munkakörülmények kérdése csak vázlatosan szerepel. A dokumentumban annyi olvasható, hogy ösztönöznék a kollektív megállapodások kiterjesztését a béreken túli területekre, valamint külön rendeznék az igazságügyi és egészségügyi dolgozók munkakörülményeit.