Áttörés született az uniós utasjogi szabályozás évek óta húzódó ügyében: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa csütörtökön elvi megállapodásra jutott a vonatkozó rendelettervezetről. A Tanács tájékoztatása szerint a tárgyalások fő célkitűzése a meglévő előírások egyszerűsítése és tagállamok közötti összehangolása volt.

A megegyezés egyik legfontosabb eleme a közvetítőkön – tipikusan online foglalási oldalakon vagy utazási irodákon – keresztül vásárolt jegyekre vonatkozik. Járattörlés esetén ezeknél is a teljes vételárat vissza kell téríteni az utasoknak, méghozzá oly módon, hogy a közvetítői díjak is benne legyenek az összegben. Ez alól mindössze a mikrovállalkozások képeznek kivételt.

A foglalás pillanatában a közvetítőknek tájékoztatniuk kell az utasokat a visszatérítés lehetséges módjairól, miközben a légitársaságoknak nyilvánosan jelezniük kell, hogy az ilyen igények kezelésénél együttműködnek-e a közvetítő partnerekkel. Ami a határidőket illeti: az utasoknak hét napon belül vissza kell kapniuk a pénzüket, illetve 14 napon belül abban az esetben, ha a társaságok saját számláról teljesítik a kifizetést.

Egységes uniós követelmények születnek a kártérítési kérelmek formanyomtatványára vonatkozóan is. Az erre szolgáló űrlapot az EU egész területén közzéteszik, és az utasok többféle módon – például interneten vagy hagyományos postai úton – nyújthatják be, akár a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, ezzel egyenértékű dokumentumot is használva.

A tervek szerint a nemzeti hatóságok megfelelő eszköztárat kapnak ahhoz, hogy érdemben felléphessenek a szabályokat megsértő közvetítőkkel szemben. A panaszkezelésen túl vizsgálatokat is indíthatnak, illetve meghallgatásokat tarthatnak, hatékonyan visszatartva a piaci szereplőket az előírások megszegésétől.

A csomag külön rendelkezik a kiszolgáltatottabb utascsoportokról. A mozgásukban korlátozott személyek esetében a légitársaságoknak továbbra is segítséget kell nyújtaniuk, és lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az érintett egy ingyenesen utazó kísérőt válasszon maga mellé, akit a segítségre szoruló utas mellé kell ültetni.

A fogyatékkal élők számára pedig külön, nyilvánosan elérhető minőségi garanciákat kell biztosítaniuk a légitársaságoknak, a buszközlekedési szolgáltatóknak és a pályaudvarok üzemeltetőinek egyaránt.

A két intézmény egyelőre nem hivatalos jellegű alkut kötött, ám az ilyen háromoldalú egyeztetések során a tárgyalófelek általában már felmérik a kompromisszumos szöveg várható támogatottságát mindkét testületben. Emiatt a hivatalos szavazások a gyakorlatban jellemzően csupán formaságnak számítanak. Érdemes hozzátenni: nemrégiben egy másik, kifejezetten a légiutasok jogait érintő tervezetről is megegyezés született, több mint egy évtizedes patthelyzet után.